Törökországban nem bánnak kesztyűs kézzel a tiltakozó tanárokkal

Terrorista propaganda terjesztésének vádjával elrendelte három egyetemi tanár letartóztatását egy isztambuli bíróság.

  • MTI
Shutterstock

Az egyetemi oktatókat egy hete vették őrizetbe, mert nyilvánosan felolvastak egy petíciót, amely a kurd kisebbség lakta délkelet-törökországi tartományokban folytatott katonai műveletek befejezésére szólított fel.

A bíróság az ügyész kérésére kedden rendelte el Esra Munger, Kivanc Ersoy és Muzaffer Kaya letartóztatását. A petíciót több száz kollégájuk írta alá januárban, a dokumentumban felszólítottak a Törökországban terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) állásainak felszámolását célzó katonai műveletek és a több városban elrendelt teljes kijárási tilalom befejezésére.

A petíció azonban feldühítette Recep Tayyip Erdogan elnököt, aki azt mondta, hogy az dokumentumot aláíró akadémikusok meg fognak fizetni "árulásukért".

Az egyetemi tanárok egy március 10-i sajtótájékoztatón olvasták fel a petíciót, egyben bírálták a nyomásgyakorlást azokra, akik nevüket adták a dokumentumhoz.

Január óta országszerte bírósági eljárások indultak egyetemi oktatók ellen, és mintegy húsz értelmiségit őrizetben is vettek.

A rendőrség kedden őrizetbe vett egy brit állampolgárságú professzort is a bíróság épületénél. Chris Stephensont, aki a kollégái melletti szolidaritásból ment el az ítélethirdetésre, ugyancsak terrorista propaganda terjesztésével gyanúsítják, miután meghívókat találtak a táskájában a törökországi kurd kisebbség érdekeit is képviselő Népi Demokratikus Párttól (HDP) a kurdok által is ünnepelt iráni újév, a noruz megünneplésére március 21-re. Stephenson a Facebookon azt írta, hogy éjszakára bent tartja a rendőrség.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.