Menekültnek adta ki magát, így csalt ki több mint 250 ezer fontot, azaz körülbelül 90 millió forintot egy...
Menekültnek adta ki magát, így csalt ki több mint 250 ezer fontot, azaz körülbelül 90 millió forintot egy PhD-hallgató a brit államtól. Mohammed Al-Sulaiti Katarból érkezett Nagy-Britanniába, és különböző trükkökkel számos hivatalnokot megtévesztett – számolt be a Daily Mail.
A jelenleg Dél-Walesben élő diák 2005-ben érkezett az országba családjával együtt, és azt állította, hogy nincs se vagyonuk, se készpénzük, menedékjogot kérnek. Erre a mesére alapozva vettek fel különféle állami támogatásokat és segélyeket az elmúlt hét évben. Az állam fizette a lakbérüket, a számláikat, és hetente 400 font költőpénzt is adott nekik.
Egy egészségügyi cég még az egyetemista orvosi tanulmányait is évekig finanszírozta a Swansea Universityn. A férfit - akiről kiderült, hogy több bankszámlán tart nagyobb összegeket, és számos cégben van részesedése - csalás vádjával tartóztatták le, kétéves börtönbüntetésre számíthat. Nyolcmillió ember bankkártyájáról lopott adatokat egy 23 éves diák – összefoglalónkat itt olvashatod.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
