Tízmilliókat csalt ki az államtól egy egyetemista - így csinálta

Menekültnek adta ki magát, így csalt ki több mint 250 ezer fontot, azaz körülbelül 90 millió forintot egy...

  • Eduline
Swansea University: a csaló hallgató elérte, hogy a tanulmányait is finanszírozzák
Wikipedia

Menekültnek adta ki magát, így csalt ki több mint 250 ezer fontot, azaz körülbelül 90 millió forintot egy PhD-hallgató a brit államtól. Mohammed Al-Sulaiti Katarból érkezett Nagy-Britanniába, és különböző trükkökkel számos hivatalnokot megtévesztett – számolt be a Daily Mail.

A jelenleg Dél-Walesben élő diák 2005-ben érkezett az országba családjával együtt, és azt állította, hogy nincs se vagyonuk, se készpénzük, menedékjogot kérnek. Erre a mesére alapozva vettek fel különféle állami támogatásokat és segélyeket az elmúlt hét évben. Az állam fizette a lakbérüket, a számláikat, és hetente 400 font költőpénzt is adott nekik.

Egy egészségügyi cég még az egyetemista orvosi tanulmányait is évekig finanszírozta a Swansea Universityn. A férfit - akiről kiderült, hogy több bankszámlán tart nagyobb összegeket, és számos cégben van részesedése - csalás vádjával tartóztatták le, kétéves börtönbüntetésre számíthat. Nyolcmillió ember bankkártyájáról lopott adatokat egy 23 éves diák – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.