Alig csendesedt le a Schmitt Pál körül kialakult botránysorozat, máris egy hasonló esettől hangos a német sajtó.
Alig csendesedt le a Schmitt Pál körül kialakult botránysorozat, máris egy hasonló esettől hangos a német sajtó. Kiderült, hogy Margarita Mathiopolous, a szabad demokraták politikai tanácsadója plagizált, ezért elvették tőle a doktori címet – adta hírül a University World News.
Mathiopolous Bonnban, a Sorbonne-on és a Harvardon tanult politikatudományt, történelmet és jogot. Doktori disszertációját 1986-ban védte meg a bonni egyetemen, dolgozatában az Egyesült Államok és Európa politikai gondolkodásmódját hasonlította össze.
Bár a bíráló pozitívan értékelte Mathiopolous munkáját, megjegyezte, hogy a jelölt kevés idézőjelet használ a dolgozatban. Az időközben egyre magasabb pozíciókat betöltő hölgy disszertációja azonban tavaly újra előkerült, egy plágiumkereső program pedig kimutatta, hogy a dolgozat 46 százaléka más munkákból származik.
A bonni egyetem ennek hatására döntött úgy, hogy tovább vizsgálja az írást. A negyvenoldalas vizsgálati eredményből kiderül, hogy Mathiopolous plagizált, ezért az egyetem megfosztotta doktori címétől.
Mathiopolous két éven belül már a harmadik szabad demokrata Németországban, akitől hasonló okok miatt vették el a a tudományos fokozatot. A Schmitt-ügyről szóló összes cikkünket megtalálod itt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
