Palkovics László szerint nem kell megvédeni a Corvinus budai campusát, mert „senki nem akar semmit csinálni vele”. Bár a karokat a Szent István Egyetemhez akarják csatolni, az oktatás továbbra is Budán folyna.
Palkovics Lászlót a Budapesti Corvinus Egyetemről leváló és a Szent István Egyetemhez kerülő élelmiszer-tudományi, kertészet-tudományi és a tájépítészeti karok átszervezéséről, azok jövőjéről kérdezték az M1 egyik műsorában. Tüntetéshullámot váltott ki a Corvinus feldarabolásának terve
Az államtitkár úgy fogalmazott: "nem kell megvédeni a budai campust, senki nem akar semmit csinálni a budai campusszal, azt szeretnénk, ha ott folyna tovább az oktatás, és ez így is lesz". Arra hívta fel a figyelmet, hogy ugyanazok az oktatók ugyanazon a képzési helyen oktatják majd a diákokat. Mint ismert, tegnap tüntetésbe kezdtek a diákok, melynek az volt a jelszava, hogy "Nem adjuk a Budai Campust".
Közölte azt is, azoknak a hallgatóknak, akik a Corvinus egyetemen kezdték meg a tanulmányaikat, ez a diplomájukban is szerepelni fog. „Ha a hallgatók érdeke nem sérül, és még többen is tanítják őket, akkor mi ezzel a baj?” - vetette fel.
Palkovics László a hallgatók demonstrációjával kapcsolatban arról beszélt, szerinte félreinformálják a diákokat. Cáfolta azt is, hogy a tervezett változtatásokról nem tájékoztatta volna az érintett karok vezetőit. Közölte, legalább ötször találkozott a három kar dékánjaival és a többi egyetemi vezetővel.
Az Eduline-nak nyilatkozott a Corvinus rektora, Rostoványi Zsolt is, aki többek között az átalakításról is beszélt. Az interjút itt olvashatjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
