Otthagyod az egyetemet? Kell fizetned? Most megtudhatod

Ha egy félév után hagyjátok ott az egyetemet, vissza kell fizetnetek valamit? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Shutterstock

Szeretnék felvételizni egy keresztfélévkor induló mesterszakra, viszont egy félév után valószínűleg otthagynám a képzést. A kérdésem az, hogy milyen következményei lennének, ha állami ösztöndíjasként egy félév után otthagyom az egyetemet? Vissza kell fizetni valamit?

Aki alap- és mesterképzés valamint felsőoktatási szakképzés esetén legfeljebb egy, osztatlan képzés esetén legfeljebb két állami ösztöndíjas finanszírozású félévig tanult, annak nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége. Tehát egy félév után még büntetlenül otthagyhatod az egyetemet.

Azt azonban nem árt tudni, hogy így elvesztesz egy állami támogatott félévet - összesen 12 félévig tanulhattok ingyen, kivéve, ha 10 félévnél hosszabb osztatlan képzésre jártok - ebben az esetben 14 szemeszter a maximális támogatási idő.

Minden infó elsőéveseknek

Egyetemi kisokos gólyáknak: első rész, második rész.

Ezt kell vállalni az állami ösztöndíjért: 10 kérdés és válasz a hallgatói nyilatkozatról

A 2015/2016-os tanév legfontosabb dátumai.

Ilyen ösztöndíjakra pályázhattok gólyaként.

Nem olcsó mulatság az egyetemi évkezdés.

Mennyibe kerülnek a kollégiumok?

Ennyiért bérelhettek lakást az egyetemvárosokban.

A legfontosabb kérdések és válaszok a diákhitelről.

Hét hiba, amelyet minden elsőéves elkövet.

Nem vettek fel? Így lehet szuper a következő évetek.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.