A Budapesti Corvinus Egyeteme szenátusi ülésén fölényes többséggel szavazták meg, hogy nem egyeznek bele a budai karok elvételébe. Ugyanakkor ez már nem másítja meg Balog Zoltán döntését, aki mindenképpen a Szent István Egyetemmel való integrációt szorgalmazza.
Szerda délelőtt találkozott Balog Zoltán miniszter a Budapesti Corvinus Egyetem rektorával és a budai karok dékánjaival. A megbeszélés után 11 órakor kezdődött az egyetem szenátusi ülése, melyen a Szent István Egyetemhez való csatlakozásról szavaztak, valamint arról, hogy ezt az integrációt eltolják-e a tanév végére.
A szenátus véleménye igazából már mellékes, hiszen a reggeli megbeszélésen a miniszter bejelentette, már meghozta a döntését, mindenképpen a Szent István Egyetemhez csatolják a budai campust. Erről itt olvashattok bővebben.
A szenátus 7 igen, 17 nem és 5 tartózkodás mellett az integrálás ellen szavazott. A határidő eltolását 15-en támogatták, 13-an nem és 1 érvénytelen szavazat született.
Rostoványi Zsolt, a Corvinus rektora elmondta, sajnálja, hogy a fenntartó az általuk felsorakoztatott szakmai érvekkel szemben más szempontokat tartott fontosnak. Megköszönte a budai karok – tájépítészet, élelmiszertudományi, kertészettudományi kar – eddigi munkáját.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
