Nem maradtak tanárok a Corvinus budai campusán

Nincsenek már tanárok a BCE budai campusán, a diákok viszont még nem kerültek át a SZIE-hez. Egy szakértő szerint nonszensz, ami a vizsgaidőszak közepén ott folyik, a Corvinus szerint azonban minden rendben, így tervezték.

  • Eduline

 

Wikipédia
Furcsa helyzet állt elő a Budapesti Corvinus Egyetem kertészeti karain, ugyanis az oktatók előbb átkerültek a jogutód gödöllői Szent István Egyetemhez, mint a hallgatók, akiket így vizsgáztatnak.

A vs.hu birtokába jutott dokumentumok szerint a Villányi úti kertészettudományi, tájépítészeti és élelmiszer-tudományi karokat csak februárban veszi át hivatalosan a SZIE, és a hallgatók is csak ekkor kerülnek át a gödöllői intézményhez, addig BCE-hallgatók.

A dolgozókat a portál szerint azonban már január elején átvették, tehát jogilag oktatók nélkül maradtak a vizsgaidőszak nagyobb részére a kertészetis hallgatók.

A budai karokat még szeptemberben válassztották le a Covrinusról, akkor több cikkben is foglalkoztunk a helyzettel. A váltás ellen tüntettek, az államtitkársá pedig még a dékánoknak is odaszólt.

Az ügyben megkérdezett jogi szakértő nonszensznek tartja a kialakult helyzetet, szerinte megbízási vagy valamilyen más jogviszonnyal rendezni kellett volna azt, hogy corvinusos indexszel érkező diákokat SZIE-s tanárok vizsgáztathassanak.

A BCE szerint azonban irreleváns, hogy a jogelőd vagy a jogutód oktatója vizsgáztatja a hallgatókat. Az intézmény szerint az átadás-átvétel a törvényben szabályozott keretek között zajlik.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.