Kínzás nyomait azonosították szakértők a 2014-ben eltűnt 43 mexikói diák egyik, egy nappal később holtan talált főiskolás társának maradványain - közölte hétfőn a latin-amerikai ország Nemzeti Emberi Jogi Bizottsága.
Egy újabb boncolás megállapította, hogy a 22 éves Julio César Mondragón hatvannégy törést szenvedett el testének negyven csontján, többségében a koponyáján, az arcán és a hátgerincén - mondta el a bizottság vizsgálatának vezetője, José Trinidad Larrieta.
Szavai szerint a diák közvetlen halálát agysérülések okozták. Argentin halottkém szakértők, akik a család kérésére részt vettek a holttest egy év elteltével lefolytatott másodszori boncolásában, közleményben erősítették meg a vizsgálat megállapításait.
A bizottság felszólította a szövetségi ügyészséget, hogy a kínzás miatt is indítsanak nyomozást a gyilkossági ügy minden gyanúsítottja ellen. Mondragón ügye mostanáig egy helyi bíróság elé volt utalva, elválasztva 43 diáktársának eltűnési ügyétől, a kínzás bűntette azonban szövetségi hatáskörbe tartozik Mexikóban.
A fiú egyike volt annak a hat diáknak, aki meghalt a Guerrero állambeli Iguala városában, miután a rendőrség 2014. szeptember 26-án rátámadt az ottani tanárképző főiskola tüntető diákjaira. Mondragón ott volt a diákok által elkötött buszok egyikén, amelyeket a rendőrség később megrohamozott, valamint részt vett és mobiltelefonjával videózott is azon a rögtönzött sajtóértekezleten, amelyet az első rendőrattak után tartottak. Később elmenekült, amikor a rendőrség tüzet nyitott rájuk. Holtestét katonák találták meg másnap egy földúton.
Halála ügyében 28 ember, köztük Iguala volt polgármestere, José Luis Abarca ellen emeltek vádat. Larrieta szerint megkínzásában közvetlenül 11 ember vett részt, akik közül öten őrizetben vannak. A 43 eltűnt főiskolást a hatóságok szerint rendőrök átadták a Guerreros Unidos nevű helyi drogkartellnek, amely meggyilkolta őket, majd a holttesteket elégették, a maradványaikat pedig egy folyóba dobták.
Az esettel kapcsolatban letartóztatták a város polgármesterét is, mert a gyanú szerint a rendőrök az ő utasítására cselekedtek. Az ügy mélyen megrázta a mexikói társadalmat, csaknem két évvel a történtek után azonban még egyetlen gyanúsítottat sem állítottak bíróság elé.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
