Akár a saját könyvéből is tanulhat Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, aki szeptembertől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktori iskolájának hallgatója.
A jegybankelnök a közigazgatás-tudományi doktori iskolában készül a PhD-fokozat megszerzésére - írja a hvg.hu a Figyelő értesüléseire hivatkozva.
Matolcsynak már van egy doktori címe, amelyet 1984-ben szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a mai Budapesti Corvinus Egyetemen, de az akkor készült 84 oldalas, az Önálló tulajdonos szervezet és tőkeallokáció című disszertációja ma már legfeljebb a mesterdiploma megszerzéséhez lenne elég.
Ugyanakkor egyik könyve, az Éllovasból sereghajtó - Elveszett évek krónikája, szerepel az egyetem hatékony államról szóló kurzusának leírásában, így a volt nemzetgazdasági miniszter akár saját magától is tanulhat majd.
A lap megkereste az MNB-t, hogy megtudják, miért kezdett újabb tanulmányokba a jegybankelnök, választ azonban nem kaptak. Kérdés például, hogy Matolcsynak mikor lesz ideje iskolába járni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tájékoztatása szerint a fokozatszerzési eljárás már folyamatban van, így vélhetően az órákra nem kell majd bejárnia, csak a dolgozatát kell leadnia. A gazdaságkormányzási mechanizmusok összehasonlító elemzéséből fogja írni a disszertációját, amely a Figyelő szerint Leitner Csaba témavezetőhöz áll legközelebb. Leitner korábban MIÉP-képviselő volt, majd 2006-ban belépett a Fideszbe. Több pénz megy el a Matolcsy-féle oktatásra, mint az egyetemekre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
