Majdnem hétezer külföldi hallgató tanulmányait fizeti az állam

Közel hétezer külföldi hallgató folytatja tanulmányait a 2012/2013-as tanévben magyarországi felsőoktatási...

  • MTI
Az orvosi egyetemeken tanul a legtöbb külföldi
Túry Gergely

Közel hétezer külföldi hallgató folytatja tanulmányait a 2012/2013-as tanévben magyarországi felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott képzéseken, az intézményekben vannak diákok Mauritiusról, Costa Ricából és Makaóról is - derül ki Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter írásbeli válaszából.

Előzőleg Oláh Lajos független országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció politikusa azt firtatta, mely országoknak hány államilag, azaz a magyar állam által finanszírozott helyet biztosítunk a felsőoktatásban.

Az emberi erőforrások miniszterének az Országgyűlés honlapján közzétett összegzése szerint összesen 20 585-en tanulnak magyarországi felsőoktatási intézményekben, ebből államilag támogatott képzési formában 6865-en. A hallgatók csaknem fele (10 278) nő. Alapképzésen 8.397-en, mesterképzésben 2233-an, osztatlan formában 8634 hallgató folytat tanulmányokat; 274-en szakirányú, 547-en doktori képzésre járnak.

A legnagyobb létszámban a környező országokból érkeznek hallgatók, így Szlovákiából 2436, Romániából 2306, Szerbiából 1460, Ukrajnából 1268 diák tanul Magyarországon. Viszonylag sok német diák is magyar felsőoktatási intézményt választ, a mostani tanévben számuk 2526, Norvégiából 856, Nigériából 639 hallgatói érkezett. Tanulnak magyar intézményekben Bahreinből, Bhutánból, Costa Ricából, Makaóról, Mauritiusról és a Seychelle-szigetekről érkezett diákok is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.