Nem olvashatták be követeléseiket a Kossuth Rádióban a Magyar Rádió épülete előtt tiltakozó diákok, de a kilences...
Nem olvashatták be követeléseiket a Kossuth Rádióban a Magyar Rádió épülete előtt tiltakozó diákok, de a kilences hírblokkban a hírolvasó ismeretette a hat pontot. A hírblokk után a tüntetők azt kezdték skandálni, hogy "menjünk be" és "nem vagyunk hülyék". Kifogásolták, hogy a hat pontot nem szó szerint, hanem szerkesztett változatban került adásba.
A diákok a Humán Platform által szervezett demonstráció helyszínéről, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületétől vonultak át a Magyar Rádió épülete elé. Az új felsőoktatási törvényt, a keretszámok 2011-es szintre történő visszaállítását, minden tudományterületen az állami finanszírozást, az elvont források visszaadását, a hallgatói szerződések eltörlését és az egyetemi autonómia helyreállítását követelik, fel is olvasták a Pollack teret megtöltő tömeg előtt. Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
