Középiskolások demonstráltak a felsőoktatás tervezett átalakítása miatt az ország több pontján kedden. A főváros XIII.
Középiskolások demonstráltak a felsőoktatás tervezett átalakítása miatt az ország több pontján kedden. A főváros XIII. kerületében található Ady Endre Gimnázium diákönkormányzata ülősztrájkot szervezett kedden a hatodik tanórában a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. A tanulók a középiskola aulájában tanári felügyelet nélkül fegyelmezetten ülték végig a 45 percet, majd kicsöngetéskor tapsoltak, és akinek nem volt további órája, távozott az intézményből.
A szervezők közölték: az 500 tanulóból a hatosztályos rendszerben tanuló 7., 8. osztályos diákok a jogszabályi kötöttségek miatt nem vehettek részt az eseményen, a felsőbb évfolyamoknak pedig mintegy 90 százaléka részt vett az önkéntes megmozduláson, a többieknek a tanárok megtartották az órákat.
Mendrey Zsófia, az ülősztrájk egyik szervezője, a diákönkormányzat 11. osztályos tanulója az MTI-nek elmondta: céljuk, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban, továbbá egyetértenek a Hallgatói Hálózat (HaHa) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által megszövegezett hatpontos követelésekkel.
Miskolcon a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ diákjai ülősztrájkot tartottak. Fazekas Viktor 12. osztályos tanuló, a tiltakozó akció egyik szervezője az MTI-nek elmondta: demonstrációjukkal szolidaritást vállaltak a tiltakozó egyetemi hallgatókkal és középiskolás diáktársaikkal.
Az ország egyik legrégebben, 1886 óta működő középfokú kereskedelmi iskolájának tanulói kedden az első órára nem mentek be, az épület folyosóin, a tantermek előtt ültek. Akciónkkal követeljük, hogy a kormány ne tegye lehetetlenné a középiskolások számára a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét, ne akarjon - még indirekt módon sem - a családokra elviselhetetlen terhet rovó tandíjat bevezetni - mondták a tanulók. Burkáné Szolnoki Ágnes igazgató azt mondta: megértik a tanulókat, elkeseredésüket. A végzősök ilyenkor már a jelentkezési lapok kitöltésén gondolkodnak, most viszont tanácstalanok - fogalmazott.
Ülősztrájk volt a pécsi PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában is. Noha a közösségi oldalakon is hirdették az eseményt, és a sajtó képviselőit is tájékoztatták a demonstrációról, a helyszínre végül nem engedték be a média képviselőit.
A meghirdetett esemény előtt az iskola épületénél várakozó újságírókkal Gara Szabolcs igazgatóhelyettes közölte: a tantestület megegyezett a diákok képviselőivel, hogy a hamarosan kezdődő fórumra nem engedik be a sajtó képviselőit.
Demonstráció megtartásáról pedig nem is volt szó - mondta. Mint azt az iskola egyik diákja meghívójában még hétfőn írta, reményeik szerint az intézmény minden tanulóját be tudják vonni a december 18-án délelőtt kezdődő tornatermi ülősztrájkba.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
