Az MSZP véleménye szerint nem jelent valódi változást, hogy Hoffmann Rózsa helyett a jövőben Klinghammer István felel...
Az MSZP véleménye szerint nem jelent valódi változást, hogy Hoffmann Rózsa helyett a jövőben Klinghammer István felel majd a felsőoktatásért. Kunhalmi Ágnes egy budapesti sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az új államtitkár nem hirdetett új felsőoktatási politikát. Balog Zoltán tegnap erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményét, miszerint Klinghammer lesz felsőoktatásért felelős államtitkárként felel majd a területért, Hoffmann Rózsa pedig közoktatási államtitkár lesz.
Az MSZP elnökségi tagja, aki a változást „kommunikációs kármentésnek" nevezte, úgy fogalmazott, hogy Klinghammer István kinevezését nem tekintik érdemi lépésnek. Indoklásként közölte: a leendő államtitkár nem állt elő saját elképzeléseivel, és nem reflektált egyes, a felsőoktatást érintő problémákra sem. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Klinghammer Istvánt kiváló szakembernek, nagyon jó tanárnak tartják, de nem rajta, hanem a politikán múlik, hogy mi történik a felsőoktatásban. „Nem az a lényeg, hogy ki az államtitkár a Fidesz rendszerében, hanem az, hogy mi a politika”. Ez pedig továbbra is a forráselvonásokról, az intézmények kivéreztetéséről, az autonómia csorbításáról és a hallgatók felsőoktatásból való módszeres kiszorításáról szól - mondta. Kunhalmi Ágnes véleménye szerint Magyarországon tudásválság van kialakulóban, ami több ciklusra el fog húzódni. Ez egy elszegényedő ország képét mutatja, amelynek folyamatosan csökken a versenyképessége, és ahol folyamatosan nő az elvándorlás - mutatott rá a szocialista politikus.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
