Az MSZP véleménye szerint nem jelent valódi változást, hogy Hoffmann Rózsa helyett a jövőben Klinghammer István felel...
Az MSZP véleménye szerint nem jelent valódi változást, hogy Hoffmann Rózsa helyett a jövőben Klinghammer István felel majd a felsőoktatásért. Kunhalmi Ágnes egy budapesti sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az új államtitkár nem hirdetett új felsőoktatási politikát. Balog Zoltán tegnap erősítette meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményét, miszerint Klinghammer lesz felsőoktatásért felelős államtitkárként felel majd a területért, Hoffmann Rózsa pedig közoktatási államtitkár lesz.
Az MSZP elnökségi tagja, aki a változást „kommunikációs kármentésnek" nevezte, úgy fogalmazott, hogy Klinghammer István kinevezését nem tekintik érdemi lépésnek. Indoklásként közölte: a leendő államtitkár nem állt elő saját elképzeléseivel, és nem reflektált egyes, a felsőoktatást érintő problémákra sem. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Klinghammer Istvánt kiváló szakembernek, nagyon jó tanárnak tartják, de nem rajta, hanem a politikán múlik, hogy mi történik a felsőoktatásban. „Nem az a lényeg, hogy ki az államtitkár a Fidesz rendszerében, hanem az, hogy mi a politika”. Ez pedig továbbra is a forráselvonásokról, az intézmények kivéreztetéséről, az autonómia csorbításáról és a hallgatók felsőoktatásból való módszeres kiszorításáról szól - mondta. Kunhalmi Ágnes véleménye szerint Magyarországon tudásválság van kialakulóban, ami több ciklusra el fog húzódni. Ez egy elszegényedő ország képét mutatja, amelynek folyamatosan csökken a versenyképessége, és ahol folyamatosan nő az elvándorlás - mutatott rá a szocialista politikus.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
