A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kertészettudományi karának dékánja szerint a szakegyetemi integráció gondolata...
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kertészettudományi karának dékánja szerint a szakegyetemi integráció gondolata túlhaladott, anakronisztikus elképzelés. Hrotkó Károly ezt a közelmúltban napvilágot látott pólusközpontok kialakításával kapcsolatban közölte pénteken.
Összegzésében a dékán azt írta: a szakegyetemi integráció nem előre, hanem visszafelé mutat. Hrotkó Károly kitért arra is, hogy a BCE keretei között kitűnő integrációs partnerre leltek a közgazdaságtudományi, szakigazgatási, és szaktanárképzési területeken, "minden integrációs szál a budapesti egyetemi karokhoz köti" őket.
Arra készülnek - folytatta -, hogy az universitas szellemiségében a jelenlegi Corvinus karaival egységben, de a budapesti egyetemekkel folytatott természetes együttműködési kereteket kihasználva lehetőséget kapnak arra, hogy intézményük szolgálja az alapító Országos Gazdasági Egyesület szándékát, és "kertkultúrájával, az egészséges táplálkozással és biztonságos élelmiszerekkel élhető országot és környezetet" teremthetnek.
Egy március végi javaslat szerint tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólust alakítanának ki. Eszerint a közép-magyarországi agrárpólushoz tartozna a Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara, a pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola. A közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, és a Műegyetem. Az integrációs tervekről itt olvashattok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
