A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kertészettudományi karának dékánja szerint a szakegyetemi integráció gondolata...
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kertészettudományi karának dékánja szerint a szakegyetemi integráció gondolata túlhaladott, anakronisztikus elképzelés. Hrotkó Károly ezt a közelmúltban napvilágot látott pólusközpontok kialakításával kapcsolatban közölte pénteken.
Összegzésében a dékán azt írta: a szakegyetemi integráció nem előre, hanem visszafelé mutat. Hrotkó Károly kitért arra is, hogy a BCE keretei között kitűnő integrációs partnerre leltek a közgazdaságtudományi, szakigazgatási, és szaktanárképzési területeken, "minden integrációs szál a budapesti egyetemi karokhoz köti" őket.
Arra készülnek - folytatta -, hogy az universitas szellemiségében a jelenlegi Corvinus karaival egységben, de a budapesti egyetemekkel folytatott természetes együttműködési kereteket kihasználva lehetőséget kapnak arra, hogy intézményük szolgálja az alapító Országos Gazdasági Egyesület szándékát, és "kertkultúrájával, az egészséges táplálkozással és biztonságos élelmiszerekkel élhető országot és környezetet" teremthetnek.
Egy március végi javaslat szerint tizenkét felsőoktatási képzési és kutatási fejlesztési pólust alakítanának ki. Eszerint a közép-magyarországi agrárpólushoz tartozna a Szent István Egyetem mezőgazdaság- és környezettudományi, gépészmérnöki, állatorvos-tudományi, gazdaság- és társadalomtudományi kara, a Budapesti Corvinus Egyetem élelmiszer-tudományi, kertészettudományi és tájépítészeti kara, a pénzügyi-gazdasági felnőttképzésihez a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Szolnoki Főiskola. A közép-magyarországi műszaki-gazdasági kutatóegyetemi pólus része lenne a Budapesti Corvinus Egyetem gazdálkodástudományi és társadalomtudományi kara, és a Műegyetem. Az integrációs tervekről itt olvashattok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
