Pár tucatnyi középiskolás diák tüntetett csütörtökön a Kossuth téren a Nagy Imre-szobornál az alaptörvény negyedik...
Pár tucatnyi középiskolás diák tüntetett csütörtökön a Kossuth téren a Nagy Imre-szobornál az alaptörvény negyedik módosítása ellen - írja a Népszabadság. A tüntetőknél mécsesek, molinók – “Demokráciát”, “Alkotmányt!” felirattal – voltak, és a már ismert rigmusokat skandálták: Nem hagyjuk!, Demokráciát! A tünetés fél hét után pár perccel ért véget.
A Népszabadság tudósítójának ez egyik tüntető elmondta: magánemberként vannak a helyszínen, és a mostani akcióval csak jelezni akarták, hogy a köztársasági elnök aláírásával még nincs vége a megmozdulásoknak. Áder János szerdán jelentette be, hogy aláírja az alaptörvény negyedik módosítását, amely alkotmányba foglalja többek között az állami ösztöndíjas hallgatók kötelező itthoni munkavállalását és a felsőoktatási intézmények közvetlen pénzügyi felügyeletét. Erről itt olvashattok.
Délután tucatnyi fiatal ugrott át a Parlamentet elzáró virágládákon és futott fel az épület lépcsőjére, ahol egy “Alkotmányt!” feliratú molinót feszítettek ki. A kiérkező rendőrök igazoltatták őket, majd elkobozták a molinójukat is, ám ekkor a fiatalok egy másikat vettek elő, “Demokráciát” felirattal. A rendőrök végül kicipelték a tüntetőket az elzárt területen kívülre. Szabadon távozhattak, de a Népszabadság úgy tudja, az összes résztvevő ellen szabálysértési eljárást kezdeményez a rendőrség.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
