Nagy meglepetést okozott a Times Higher Education legfrissebb, orvosi képzéseket összehasonlító rangsora: az Oxford...
Nagy meglepetést okozott a Times Higher Education legfrissebb, orvosi képzéseket összehasonlító rangsora: az Oxford a negyedik helyről egy év alatt a dobogó legfelső fokáig került, megfosztva ezzel a Harvardot a világ legjobb orvosi egyeteme címtől. A top ötvenbe bekerülő egyetemek hallgatói gyors elhelyezkedésre és biztos karrierre számíthatnak.
A 2011/2012-es rangsor harmadik és negyedik helyén szintén két brit intézmény, az Imperial College London és a Cambridge áll, míg az ötödik helyet az egyesült államokbeli Johns Hopkins University szerezte meg.
A top tízben a Yale és a Stanford is helyet kapott. A legjobb 50 orvosi egyetem közül huszonöt amerikai, nyolc brit és három ázsiai – a tokiói, a hongkongi és a szingapúri állami egyetem – szerepel.
A Times Higher Education rangsorát minden évben ötven, az egyes régiók egyetemeit jól ismerő szakember véleménye alapján állítják össze, akik az értékeléskor többek között az intézmények tudományos tevékenységét, az oktatási-tanulmányi teljesítményt, az innovációs eredményeket és a nemzetközi vonzerőt pontozzák. Idén először nem a Harvard végzett a 200-as világranglista élén – az összesített listáról itt olvashatsz.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
