Nagy meglepetést okozott a Times Higher Education legfrissebb, orvosi képzéseket összehasonlító rangsora: az Oxford...
Nagy meglepetést okozott a Times Higher Education legfrissebb, orvosi képzéseket összehasonlító rangsora: az Oxford a negyedik helyről egy év alatt a dobogó legfelső fokáig került, megfosztva ezzel a Harvardot a világ legjobb orvosi egyeteme címtől. A top ötvenbe bekerülő egyetemek hallgatói gyors elhelyezkedésre és biztos karrierre számíthatnak.
A 2011/2012-es rangsor harmadik és negyedik helyén szintén két brit intézmény, az Imperial College London és a Cambridge áll, míg az ötödik helyet az egyesült államokbeli Johns Hopkins University szerezte meg.
A top tízben a Yale és a Stanford is helyet kapott. A legjobb 50 orvosi egyetem közül huszonöt amerikai, nyolc brit és három ázsiai – a tokiói, a hongkongi és a szingapúri állami egyetem – szerepel.
A Times Higher Education rangsorát minden évben ötven, az egyes régiók egyetemeit jól ismerő szakember véleménye alapján állítják össze, akik az értékeléskor többek között az intézmények tudományos tevékenységét, az oktatási-tanulmányi teljesítményt, az innovációs eredményeket és a nemzetközi vonzerőt pontozzák. Idén először nem a Harvard végzett a 200-as világranglista élén – az összesített listáról itt olvashatsz.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
