Így szerezhettek külföldi diplomát ösztöndíjasként

Külföldi teljes és részképzésre, doktori képzésre, tanulmányútra és nyári egyetemre pályázhattok azokba az országokba, amelyekkel erről Magyarország szerződést kötött. Íme, a részletek.

  • Eduline
shutterstock

Az államközi ösztöndíjak keretében Csehországba például doktori képzésre és nyelvi részképzésre, Horvátországba doktori képzésre, nyelvi és hagyományos részképzésre, illetve nemzetiségieknek szóló ösztöndíjakra pályázhattok. Utazhattok Albániába, Bulgáriába, Észtországba, Iránba, Lengyelországba, Lettországba, Litvániába, Romániába, Szlovákiába és Vietnamba is.

Az ösztöndíjakra magyar állampolgárok, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezők pályázhatnak. A BA-, illetve MA-képzés alatt egy-egy alkalommal utazhattok ki. Csak nappali tagozatos hallgatók pályázhatnak - csak az aktív féléveikben - , esti és levelező képzésre járók nem. A friss külföldi ösztöndíjakról szóló cikkeinket itt találjátok.

Ezeknek az ösztöndíjaknak az esetében a fogadó intézményt általában nektek kell kiválasztanotok, illetve megkeresnetek - a saját egyetemeket, főiskolátok kapcsolatainak azonban érdemes utánanézni. Alapvetően állami ösztöndíjas képzésben való részvételt támogatnak, de ha fizetnetek kell a kinti oktatásért, egy konkrét összeghatárig ahhoz is kaphattok segítséget.

Az ösztöndíj összege országonként változó - a drágább országokban valószínűleg már forrásokra is szükségetek lesz. A pályázathoz - amelyet online és postai úton is be kell nyújtani - többek között csatolnotok kell egy szakmai életrajzot, ajánlásokat, munkatervet, a diploma és a nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát.

A pályázatokat a Magyar Ösztöndíj Bizottság bírálja el. Ha visszatértetek, a tapasztalataitokról beszámolót kell készítenetek. A részleteket itt olvashatjátok, az elérhető ösztöndíjak listáját pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.