Külföldi teljes és részképzésre, doktori képzésre, tanulmányútra és nyári egyetemre pályázhattok azokba az országokba, amelyekkel erről Magyarország szerződést kötött. Íme, a részletek.
Az államközi ösztöndíjak keretében Csehországba például doktori képzésre és nyelvi részképzésre, Horvátországba doktori képzésre, nyelvi és hagyományos részképzésre, illetve nemzetiségieknek szóló ösztöndíjakra pályázhattok. Utazhattok Albániába, Bulgáriába, Észtországba, Iránba, Lengyelországba, Lettországba, Litvániába, Romániába, Szlovákiába és Vietnamba is.
Az ösztöndíjakra magyar állampolgárok, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezők pályázhatnak. A BA-, illetve MA-képzés alatt egy-egy alkalommal utazhattok ki. Csak nappali tagozatos hallgatók pályázhatnak - csak az aktív féléveikben - , esti és levelező képzésre járók nem. A friss külföldi ösztöndíjakról szóló cikkeinket itt találjátok.
Ezeknek az ösztöndíjaknak az esetében a fogadó intézményt általában nektek kell kiválasztanotok, illetve megkeresnetek - a saját egyetemeket, főiskolátok kapcsolatainak azonban érdemes utánanézni. Alapvetően állami ösztöndíjas képzésben való részvételt támogatnak, de ha fizetnetek kell a kinti oktatásért, egy konkrét összeghatárig ahhoz is kaphattok segítséget.
Az ösztöndíj összege országonként változó - a drágább országokban valószínűleg már forrásokra is szükségetek lesz. A pályázathoz - amelyet online és postai úton is be kell nyújtani - többek között csatolnotok kell egy szakmai életrajzot, ajánlásokat, munkatervet, a diploma és a nyelvvizsga-bizonyítvány fénymásolatát.
A pályázatokat a Magyar Ösztöndíj Bizottság bírálja el. Ha visszatértetek, a tapasztalataitokról beszámolót kell készítenetek. A részleteket itt olvashatjátok, az elérhető ösztöndíjak listáját pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
