Arról, hogy milyen felsőoktatást képzelnek el 2030-ban, a 77 oldalas, a kormany.hu oldalon szerdán közzétett koncepcióban úgy fogalmaznak: az intézmények viszonyát az együttműködés és a képzések közötti egészséges verseny jellemzi. A dokumentum szerint addigra nagymértékben javul a képzés minősége, az oktatók szakmailag és módszertanilag felkészültebbek lesznek, és ismét általános lesz a mester-tanítvány viszony. Természetesnek számít majd a hallgatók képességeinek megfelelő differenciálás, a képzési struktúra jóval rugalmasabb lesz.
Az intézmények erősen specializáltak, határozott képzési profilúak lesznek. Könnyítenék a szakindítást, de folyamatos és szigorúbb lenne az ellenőrzés. A meghirdetett képzések száma 15 százalékkal, a lemorzsolódás aránya pedig 10 százalékkal csökkenne már 2020-ig. A duális alapképzésben a hallgatók száma nulláról 8 százalékra bővülne.
A kabinet által első olvasatban már tárgyalt dokumentum pontosan megfogalmazza az egyetem, a tudományegyetem, az alkalmazott tudományok egyetem és a közösségi főiskola definíciókat. Utóbbi a helyi közösség és vállalkozások felé irányuló tudásszolgáltatás kereteit teremti meg, fenntartója alapvetően helyi önkormányzat, esetleg egyház, gazdálkodó szervezet által alapított szervezet lehet.
Az oktatói kiválóság növelése érdekében szükséges bevezetni a teljesítményközpontú előmeneteli rendszert, az oktatói teljesítmény mérését, és versenyképes bérezést kell teremteni. Növelni kell az oktatásba bevont gyakorlati szakemberek számát. A tanulmányi eredményeket mérhetővé kell tenni nemcsak a záróvizsgával, hanem a képzés kezdetén és zárásakor megírandó kompetenciateszttel - olvasható a dokumentumban.
Tartalmazza az anyag a felsőoktatás rendszerébe tartozó szakképzések profiltisztítását, a rövid ciklusú, felsőfokú tovább- és átképzési programok indítását is.
Felvételi változások
A magyar állami ösztöndíjhoz való hozzáférést szakspecifikus bemeneti pontszámrendszerrel kell szabályozni. Meg kell vizsgálni, hogy 2020-tól mely szakokon szükséges az emelt szintű érettségi minimális követelményként, és akkortól indokolt lehet legalább egy nyelv középfokú ismeretének megkövetelése - írják. Szükséges a gyengén teljesítő hallgatók jelenleginél nagyobb mértékű átsorolása önköltséges képzésre, és ugyanilyen arányban növelni kell a jól teljesítő önköltségesek átsorolását ösztöndíjas képzésre.
Célként jelölik meg a hallgatói rendszer újraszabályozását, amelyet az érdekképviselet, valamint a hallgatói szolgáltatások területére is ki kell terjeszteni, utóbbi rendszerét pedig céges alapra kell helyezni - olvasható a dokumentumban.
A koncepció felveti egy központi kancellári hivatal létrehozását és az átszervezett Oktatási Hivatalból, háttérintézményekből Felsőoktatási Hivatal létrehozását. A kutatói létszámot a 2012-es 37 ezerről 2020-ra 56 ezerre növelnék, az intézményrendszer kutatásból, fejlesztésből származó bevételei 1,5 százalékról 5 százalékra bővülnének. Rugalmassá tennék a foglalkoztatási rendet, felülvizsgálnák a felsőoktatásban dolgozók közalkalmazotti státusát, a kinevezések feltételrendszerét.
Speciális beavatkozási területként jelölik meg az orvosképzést, ahol növelnék az oktatási kapacitást, például az orvosi létszám és az egyetemi ágyszám növelésével. Az informatikai alapszakok képzési és kimeneti követelményeit felülvizsgálnák az iparági trendek, a hazai vállalati igények és a nemzetközi tapasztalatok alapján.
Elindítanák a gazdaságtudományi alapszak felülvizsgálatát, és bevezetnék a duális képzést. Az agrár-felsőoktatásban elindulna a farmerképzés, növelni szeretnék a jelentkezők arányát, ugyanakkor több szak integrációján is gondolkodnak a képzések hatékonysága érdekében. A pedagógusképzésben 2017-ig befejeznék a képzés és továbbképzés rendszerének teljes megújítását, áttekintenék a gyakorlóiskolák működését, kapacitását, és továbbfejlesztenék a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
