A legfrissebb felmérések szerint a hallgatók fele úgy véli, a közösségi oldalakon megosztott adatai és posztjai miatt...
A legfrissebb felmérések szerint a hallgatók fele úgy véli, a közösségi oldalakon megosztott adatai és posztjai miatt később jelentős hátránnyal indul majd a munkaerőpiacon. Úgy tűnik azonban, a diákok túlzásba viszik az óvatosságot, és annyira lecsupaszítotják adatlapjukat, hogy szinte semmi nem derül ki róluk a munkaadók számára – írja a The Guardian.
Ez pedig ugyanúgy hátrányt jelent, mint ha valaki sörözős vagy fürdőruhás képekkel pakolja tele a profilját: a pályázók után nyomozó cégek - saját bevallásuk szerint - ezeket a jelentkezőket nem veszik elég komolyan, de általában azok is búcsút mondhatnak a kiszemelt állásnak, akik rejtőzködnek, vagyis szinte semmilyen adatot vagy képet nem osztanak meg magukról az interneten.
Szakértők szerint a legjobb megoldás, ha valaki olyat hangsúlyoz Facebook-profilján, amit különösen előnyösnek gondol - ilyen lehet az önkéntes vagy a közösségi munka, olyan könyvek és filmek, amelyek a leendő állás szempontjából is relevánsak lehetnek. És persze arra sem árt odafigyelni, ki milyen cikkeket és oldalakat lájkol. Etikus-e, hogy a munkaadók a pályázók után nyomoznak a közösségi oldalakon? Összefoglalónkat itt olvashatod.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
