Nyolcezer hallgatója van jelenleg a január 1-jén létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) - közölte Patyi...
Nyolcezer hallgatója van jelenleg a január 1-jén létrejött Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) - közölte Patyi András, a budapesti oktatási intézmény rektora pénteken a fővárosban tartott sajtótájékoztatón. Hogyan változik a felvételi? Indítanak-e új szakokat az NKE-n? Az egyetem rektorával készített interjúnkat itt olvashatjátok el.
Az új intézmény a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának jogutódjaként, azok összevonásával jött létre.
Az öt évre, 2016 végéig kinevezett rektor az egyetem nyílt napján elmondta: az idén szeptembertől összesen mintegy ezer, államilag finanszírozott helyet tudnak majd biztosítani a jelentkezőknek, akik alapfokú és mesterfokú képzésben vehetnek részt, valamint az intézmény két doktori iskolával is rendelkezik.
Az új egyetemnek valamivel több mint 800 alkalmazottja van, az intézmény mintegy 6,5 milliárd forintból gazdálkodik évente. A működési költség egyébként kevesebb, mint amennyiből a három jogelőd összesen gazdálkodott - fűzte hozzá Patyi András.
A kormány várhatóan február elején dönt az új egyetem átköltözéséről a volt Ludovika épületegyüttesébe, amelynek egy részében jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeum működik. Egyelőre az biztos, hogy az idén még nem költözik az egyetem, hiszen a projekt milliárdokba kerül majd - fűzte hozzá. Az egyetem központja az átköltözésig a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen működik.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
