Hogyan lehet egyszerre több szakra járni?

Hány szakot lehet egyszerre elvégezni államilag finanszírozott formában?

  • Eduline

Hány szakot lehet egyszerre elvégezni államilag finanszírozott formában? Mikor kell elkezdeni a második szakot, és érdemes-e egy szemeszterre időzíteni a két államvizsgát? A párhuzamos képzésekről is sok kérdést kaptunk – íme, a legfontosabb tudnivalók.

Amíg az új felsőoktatási törvény hatályba nem lép (hogy utána mi lesz a párhuzamos képzésekkel, arról pénteken olvashattokaz eduline-on), a meglévő szakotok mellé felvehettek még egyet – és ezért még fizetnetek sem kell, ha az első képzést is államilag támogatott formában végzitek. Abban az esetben, ha legkésőbb a harmadik félév megkezdéséig beiratkoztok egy új szakra, a két képzésben elhasznált szemeszterek nem kettesével fogynak.

Kérdésed van? Válaszolunk
Ha nem tudod, elvégezhetsz-e még egy szakot ingyen, írd meg kérdésedet itt, kommentben. Néhány napon belül válaszolunk! 

Idén kezdtem el a történelem alapszakot,  jövő szeptemberben ezzel párhuzamosan szeretnék elkezdeni egy másik BA-képzést is, egy másik egyetemen. A második szakon az utolsó két félévért már fizetnem kell?

Az első alapképzésben megszerzett diploma után az összes többi BA- és Bsc-szak fizetőssé válik – érdemes tehát úgy sakkozni a tantárgyakkal és a szakdolgozattal, hogy a két (vagy akár három) szak befejezése egy félévre essen.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.