Antidemokratikus fordulat készül a felsőoktatásban, egy szűk elit kiváltsága lesz az egyetem – mondta Osztolykán Ágnes...
Antidemokratikus fordulat készül a felsőoktatásban, egy szűk elit kiváltsága lesz az egyetem – mondta Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő hétfőn a kormány felsőoktatási terveiről.
Hozzátette: a kormány 29 milliárd forintot akar spórolni a felsőoktatáson, de ennyiért nem érdemes elvenni a diákok diploma iránti reményét, az LMP elutasítja a tandíjat és a röghöz kötést. Szerinte megvan az esélye annak, hogy az egyetemi hallgatók után a főiskolások, a gimnazisták vagy az általános iskolások, illetve azok szülei is tiltakozni fognak.
Hoffmann Rózsa „demagóg szólamok hangoztatásának” nevezte a képviselő felszólalását, az oktatási államtitkár szerint a számítások azt mutatják, hogy tíz év múlva a korosztályba tartozók legalább 30 százaléka diplomás lesz, a kormány pedig még nem döntött a keretszámokról. Hoffmann Rózsa szerint „rendszerető politikus” nem a lázadás mellett emel szót, röghöz kötésről beszélni pedig demagógia.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
