"Pálfordulást" hajtott végre Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Mezey Barna, a...
"Pálfordulást" hajtott végre Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke a Hallgatói Hálózat (HaHa) szerint. A szervezet a január 31-én alakult, és pénteken újra összeült felsőoktatási kerekasztalra reagálva adott ki közleményt Facebook-oldalán: az egyeztetés után a HÖOK és az MRK vezetője úgy nyilatkozott, a kormány és az ő álláspontjaik közeledtek.
"A Hallgatói Hálózat is sajtóhírekből értesült arról, hogy a mai napon összeült a felsőoktatási kerekasztal, amin a HÖOK és Magyar Rektori Konferencia is részt vett. Nagy Dávid korábban a HÖOK közgyűlése után azt nyilatkozta, hogy testületileg nem fognak részt venni a kerekasztalon, mivel az alaptörvény tervezett módosítása miatt az egyeztetések értelmüket vesztették" - írják a közleményben.
A HÖOK a Fidesz-KDNP által, február 8-án benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat után döntött a kerekasztalban való részvétel felfüggesztéséről. A javaslat szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. A "röghöz kötést" eközben a kerekasztal egyik munkacsoportja tárgyalta.
A HÖOK nem tudott a hallgatói szerződés elemeinek tervezett, alaptörvényben történő rögzítéséről, és továbbra is elutasítja a "kényszeren alapuló röghöz kötést" - közölte Nagy Dávid február 11-én. A HÖOK ezután február 16-án jelezte: akkor vesz részt a jövőben a felsőoktatási kerekasztal munkájában, ha annak fennállásáig nem változik a tárgyalt kérdésekben a jogszabályi környezet, kivéve a külön megegyezést.
A HaHa szerint Nagy Dávid a kerekasztal után "úgy nyilatkozott, hogy egyenesen támogatják a röghöz kötés alkotmányba foglalását", holott a a HÖOK és az MRK is képviseli a hallgatók decemberben elfogadott hat pontját, amelyben többek között a hallgatói szerződés eltörlését követelik. Nagy Dávid a kerekasztal ülése után azt mondta: az, hogy a Magyarországon tandíjmentesen megszerzett diploma valamint a mögötte lévő tudás itthon kamatozzon, olyan elv, ami alaptörvénybe való, annak méltóságát ugyanis nem a részletszabályozás adja.
A Hallgatói Hálózat az ELTE Bölcsészettudományi Karán és a Corvinus Egyetemen várható elbocsátásokra is reagált. "Mezey Barna annak ellenére mondta, hogy közelednek az álláspontok és érdemi a munka kezdődött, hogy közben több egyetemről is tömegesen bocsátják el az oktatókat a felsőoktatási megszorítások miatt. A Hallgatói Hálózat megalkuvásnak tekinti Nagy Dávid és Mezey Barna pálfordulását" - írják.
A HaHa közleménye szerint a pénteki tárgyalás előtt sem ültek le előzetes egyeztetésre az országos érdekképviseleti szervek a decemberben alakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórummal - amelynek tagja többek között az MRK, a HÖOK, a HaHa, az Oktatói Hálózat és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is -, holott erre többször ígéretet kaptak.
"A Hallgatói Hálózat továbbra is ragaszkodik eddigi követeléseihez és a Felsőoktatási Kerekasztal munkáját mindaddig a felsőoktatás leépítésére tett kísérletként értékeli, ameddig az egyeztetések nem arról szólnak, hogyan akadályozható meg az oktatók tömeges elbocsátása, a fiatal értelmiség kivándorlása és a minőségi felsőoktatás ellehetetlenítése" - írják.
"Fel kell tennünk a kérdést: Nagy Dávid hogyan képviselheti az ország hallgatóinak érdekeit, miközben nem érdekli a hallgatók véleménye, ráadásul saját korábbi állításainak is ellentmond?" - zárul a közlemény.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
