A szegedi angol fordító- és tolmácsképzést alapító Göncz Árpád néhai köztársasági elnökről nevezték el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) két épülete közötti sétányt pénteken - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a szegedi bölcsészkar épülete és a József Attila Tanulmányi és Információs Központ között húzódó sétány viseli az író és műfordító, az 1956-os forradalmár nevét.
Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora elmondta: Göncz Árpád 1956-os kiállása, a szegedi egyetemmel való kapcsolata és szakmai teljesítménye is indokolja, hogy az ő nevét viselje az a sétány, ahol a forradalmi eseményekben meghatározó szerepet játszó szervezet, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) emlékműve is áll.
Göncz Árpád Doctorow, Faulkner, Golding, Hemingway, Huxley, Styron műveinek fordítójaként volt ismert 1980-ban, amikor új munkatársként Szegedre, az akkor induló angol fordító- és tolmácsképzés oktatói közé hívták. Műfordítás-elméletet és -gyakorlatot tanított a szegedi egyetemistáknak.
Szőnyi György Endre, az SZTE bölcsészkarának professzora úgy fogalmazott, kollégái és tanítványai melegszívű, empatikus és nagyon bölcs embert ismertek meg Göncz Árpád személyében. "Termetében egy Bilbó volt, de szellemében Gandalf" - utalt Tolkien A Gyűrűk Ura című regényének 1981-ben, tehát a szegedi egyetemi oktatói időszakban megjelent Göncz-féle fordítására.
Az egyetemi tanár szerint Göncz Árpád jelenlétével hozzájárult az akkor még fiatal szegedi anglisztika szellemi profiljának kialakításához, majd politikusként sem felejtette el Szegedet, és ottani tanári tevékenységét.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
