Csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt nyomoznak "a Fidesz budapesti székházának megtámadása miatt" - írta...
Csoportosan elkövetett garázdaság bűntette miatt nyomoznak "a Fidesz budapesti székházának megtámadása miatt" - írta keddi számában a Magyar Nemzet. A napilapnak Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője azt mondta: a Lendvay utcai épületnél történt cselekmények kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság március 22-én rendelt el nyomozást.
A Magyar Nemzet felidézte: március 7-én tüntetők hatoltak be a Fidesz-székház udvarára az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakozva. Ezt hétfőn írta alá Áder János köztársasági elnök, tartalmazza többek között az egyetemek és főiskolák gazdálkodásának kormány általi ellenőrzését, illetve az állami ösztöndíjas tanulmányok fejében kötelező itthoni munkavállalást.
A civilek között több diák is volt, akik a decemberi és januári hallgatói tüntetéseken is részt vettek. A diákok március 13-án, miután Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője bejelentette, hogy a párt feljelentést tesz az ügyben, sajtótájékoztatót tartottak. A felszólaló Papp Gáspár alaptalannak nevezte, hogy Selmeczi Gabriella a csütörtöki "békésen, demokratikusan, erőszakmentesen" tiltakozókat azzal vádolta meg, hogy a demokrácia ellen lépnek fel. A fiatalember ugyanígy alaptalannak tartotta a politikus károkozásra vonatkozó kijelentéseit is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
