Furcsa ügy miatt indított pert egy férfi az egyik japán egyetem ellen

Diszkriminációval vádol és beperelt Japánban egy női egyetemet egy férfi, akinek elutasították felvételi kérelmét.

  • MTI

A dietetikusnak készülő férfi hétfőn a fukuokai bírósághoz nyújtotta be panaszát. Egyrészt követeli, hogy engedélyezzék számára a felvételi vizsgát, másrészt az egyetemtől 660 ezer jen (1,5 millió forint) kártérítésre is igényt tart. Véleménye szerint a közintézmény megsértette a nők és a férfiak egyenlő bánásmódhoz való jogát és ezzel az ország alkotmányát. A férfi ügyvédje szerint ez az első olyan per, amely megkérdőjelezi egy állami női egyetem alkotmányosságát. 

A Fukuokai Női Egyetem az egyetlen olyan állami intézmény a tartományban, ahol dietetikusokat és táplálkozási menedzsereket képeznek. Az intézmény azzal az indokkal utasította vissza a férfi felvételi kérelmét, hogy csak nőknek engedélyezett az ott tanulás. 

"Egy állami egyetem közintézmény, amelyet az adókból tartanak fenn" - véli a visszautasított férfi. Ha kérelmét továbbra is elutasítják, akkor magánegyetemre vagy egy tartományon kívüli egyetemre kell járnia, ami jelentős többletköltségekkel járna számára. Japánban a fukuokai intézménnyel együtt jelenleg négy nagy női egyetem működik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.