A csalás fortélyairól indult egyetemi tanfolyam az Egyesült Államokban, de nem diákok, hanem tanárok számára.
A csalás fortélyairól indult egyetemi tanfolyam az Egyesült Államokban, de nem diákok, hanem tanárok számára. A kurzus vezetője Bernard Bull, aki a wisconsini Concordia Egyetem oktatója. Bull szerint a hallgatók több mint fele csal a vizsgákon vagy diplomamunkája megírása közben. A jelenség megelőzését a szaporodó netes egyetemi kurzusok még fontosabbá - és nehezebbé - teszik. Hogyan puskáznak az egyetemisták? A legnépszerűbb módszerekről itt olvashattok.
A leleplező tanfolyam sem helyhez kötött, a világhálón sajátíthatják el az egyetemi vizsgáztató tanárok, hogy miként lehetnek eredményesebbek a tudásról számot adás tisztaságának megőrzésében. A leggyakoribb csalás a plágium, a szellemi tulajdon lopása.
Bull szerint az igazán kemény dió annak leleplezése, ha a diák az "esszépiacon" vásárolja dolgozatát. Ilyenkor tematikus kérdésekkel kell kideríteni a turpisságot - adta hírül a BBC.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
