Kell-e fizetnetek, ha az első év után kiiratkoztok az egyetemről? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Kaptam egy külföldi munkát, de nem tudom, meddig leszek kint, ezért halasztás helyett abbahagynám az egyetemet. Egy évet végeztem el államisként, kell valamit fizetnem?
Az attól függ, hogy milyen szakra jártál. Alapszakon, felsőoktatási szakképzésen és mesterképzésen az első, osztatlan képzésen legkésőbb a második félév után hagyhatjátok ott az egyetemet, főiskolát anélkül, hogy állami ösztöndíjasként fizetnetek kellene.
Az aktív félévek után ugyanakkor még halaszthattok (egyszerre maximum két szemesztert), ha még nem vagytok biztosak a dolgotokban - a passzív félévek nem számítanak bele a támogatási időbe.
Ha egy-, illetve két félévnél már többet végeztetek el állami ösztöndíjasként,a beiratkozáskor aláírt hallgatói nyilatkozat értelmében a támogatás költségének felét vissza kell fizetnetek. A hallgatói nyilatkozatról szóló összefoglalónkat itt találjátok.
A már felhasznált aktív féléveket mindenképpen elveszítitek. Az állami ösztöndíj feltételeiről itt olvashattok.
Arról, hogy hogyan iratkozhattok ki az egyetemről, főiskoláról, itt találjátok összefoglalónkat, a szakváltásról pedig itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
