Fizetnetek kell, ha nem mentek vissza az egyetemre szeptemberben?

Kell-e fizetnetek, ha az első év után kiiratkoztok az egyetemről? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Alapképzésen egy, osztatlanon két félév után még fizetés nélkül otthagyhatjátok az egyetemet
Shutterstock

Kaptam egy külföldi munkát, de nem tudom, meddig leszek kint, ezért halasztás helyett abbahagynám az egyetemet. Egy évet végeztem el államisként, kell valamit fizetnem?

Az attól függ, hogy milyen szakra jártál. Alapszakon, felsőoktatási szakképzésen és mesterképzésen az első, osztatlan képzésen legkésőbb a második félév után hagyhatjátok ott az egyetemet, főiskolát anélkül, hogy állami ösztöndíjasként fizetnetek kellene.

Az aktív félévek után ugyanakkor még halaszthattok (egyszerre maximum két szemesztert), ha még nem vagytok biztosak a dolgotokban - a passzív félévek nem számítanak bele a támogatási időbe.

Ha egy-, illetve két félévnél már többet végeztetek el állami ösztöndíjasként,a beiratkozáskor aláírt hallgatói nyilatkozat értelmében a támogatás költségének felét vissza kell fizetnetek. A hallgatói nyilatkozatról szóló összefoglalónkat itt találjátok.

A már felhasznált aktív féléveket mindenképpen elveszítitek. Az állami ösztöndíj feltételeiről itt olvashattok.

Arról, hogy hogyan iratkozhattok ki az egyetemről, főiskoláról, itt találjátok összefoglalónkat, a szakváltásról pedig itt olvashattok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.