Ezek a hallgatók soha nem fejezik be a főiskolát

Milliárdokat költenek a főiskolára, egyetemre felkészítő community college-okban tanuló amerikai diákok oktatására...

  • Eduline

Milliárdokat költenek a főiskolára, egyetemre felkészítő community college-okban tanuló amerikai diákok oktatására, pedig sokan közülük be sem fejezik az iskolát – derül ki egy friss felmérésből. A kutatás eredménye szerint csak Kaliforniában az elmúlt öt évben 480 millió dollárt, vagyis majdnem 100 milliárd forintot fizettek ki a különböző intézményekben tanuló hallgatók oktatására, hiába – számolt be a The Los Angeles Times.

Fullerton College: a legrégebben működő community college Kaliforniában
Wikipedia

Az American Institutes for Research adatai szerint 2004 és 2009 között az amerikai államok összesen 4 milliárd dollárt dobtak ki az ablakon – ennyibe került azoknak a nappali tagozatos diákoknak a tandíja, akik már az első év után ott hagyták a felsőfokú szakképzést. Hírességek, akik félbehagyták az egyetemet – összefoglalónkat itt olvashatod el.

Pedig egyre többen jelentkeznek a kétéves képzésekre, ahonnan aztán könnyebben kerülhetnek be a megcélzott egyetemre vagy főiskolára - annak ellenére, hogy a tandíjak egyre magasabbak. „Az államoknak valahogyan ösztönözniük kell a diákokat arra, hogy be is fejezzék az iskolát” – vonta le a következtetést Mark Schneider, a kutatóközpont alelnöke.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.