Sem állami, sem uniós forrás nem jut a hátrányos helyzetű, roma származású hallgatókat támogató Romaversitas...
Sem állami, sem uniós forrás nem jut a hátrányos helyzetű, roma származású hallgatókat támogató Romaversitas Alapítványnak. Egyre kevesebben jutnak el a mélyszegénységből érettségiig, az utóbbi két évben először csökkent száz alá a szervezethez jelentkező fiatalok száma - írja a Népszabadság.
A szervezet nemcsak ösztöndíjjal, hanem mentorálással, idegen nyelvi képzésekkel is támogatja diákjait. 2012-ben azonban mindössze 68, ebben az évben 75 roma fiatal felvételizett az alapítvány ösztöndíjas helyeire - mondta Daróczi Gábor, az alapítvány igazgatója. Sajnos egyre kevesebben jutnak el az egyetemig a legrosszabb helyzetű fiatalok közül. "Néhány éve még 40 százalék körül volt azoknak a hallgatóinknak az aránya, akik zsákfalvas kistelepülésről, nagyon mély szegénységből jöttek, idén ez mindössze 20-25 százalék, ami világosan jelzi, hogy ennek a rétegnek a diploma megszerzése elérhetetlen távolságba került" - tette hozzá.
A Romaversitas évek óta egyetlen fillér állami támogatást sem kap: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által tavaly meghirdetett, a roma szakkollégiumok számára kiírt támogatásra pedig nem pályázhatott, mivel még nem rendelkeznek kollégiumi férőhellyel. Azokat, akik most kezdték volna ezt a szolgáltatást fejleszteni, kizárták az 1,5 milliárd forintnyi uniós forrás elérésének lehetőségéből.
Daróczi Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek címzett levelében azt írta: a pályázati kiírásból egyértelmű, hogy az összeg döntő részét azoknak az egyházaknak szánják, akik roma szakkollégiumaikat ennek a tanévnek az elején indították be, nem egy esetben a Romaversitas Alapítvány aktív segítségét kérve ahhoz, hogy legyen egyáltalán elegendő hallgatójuk. A miniszter a mai napig nem válaszolt a levélre.
A Romaversitas ezért abban bízik, lesznek olyan magánszemélyek, akiknek van egy üres szobájuk vagy lakrészük, amelyet ingyen felajánlanak egy roma egyetemistának, aki így az ő közvetítésükkel lakhatáshoz juthatna.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
