Felére csökkentené a hallgatói szerződésekben a magyarországi munkavállalásra vonatkozó kötelezettség időtartamát...
Felére csökkentené a hallgatói szerződésekben a magyarországi munkavállalásra vonatkozó kötelezettség időtartamát Klinghammer István, az új felsőoktatási államtitkár - írta szerdai számában a Magyar Nemzet.
Klinghammer István a lapnak adott interjúban elmondta: azt javasolta, hogy annyi időre kelljen kötelezettséget vállalniuk a diplomát szerzőknek, amennyire a támogatást kérték, ne a képzési idő kétszereséig.
Az államtitkár a törlesztés feltételeit is könnyítené, azt támogatná, ha a diákhitel kamatával fizethetnék vissza a képzési költséget azok, akik nem teljesítenék a szerződésben foglalt kötelezettséget.
A képzési költség megállapítására három kategória megállapítását javasolja Klinghammer István, így külön kategóriába kerülnének a költséges szakok, mint például az egészségügyi, az orvos és vegyészképzés, a közepesen költségesek (mérnöki és más természettudományos), illetve a legkevésbé költségesek (bölcsész és közgazdász).
Az új felsőoktatási államtitkár kitért arra is, hogy szerinte a 240 pontos felvételi ponthatár alacsony. "Ezzel a ponthatárral a miniszterelnök úr óriási gesztust gyakorolt a tanulóifjúságnak" - mondta.
Megjegyezte, hogy ilyen tudásszinttel biztosan nem lehet hosszú távon helytállni felsőoktatási intézményben. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint várhatóan emelik a ponthatárt, úgy válaszolt: "az élet fogja emelni, hiszen be fog bizonyosodni, hogy ezzel a tudással nem lehet bennmaradni".
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
