Furcsa üzenetek árasztották el a Twittert a múlt héten, kutatók posztolják ki, hogy éppen min dolgoznak, és mindezt...
Furcsa üzenetek árasztották el a Twittert a múlt héten, kutatók posztolják ki, hogy éppen min dolgoznak, és mindezt emotikonok használatával teszik - írja a The Chronicle of Higher Education.
A tweetek azután jelentek meg, hogy Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora rámutatott, milyen nehéz a gyakran nagyon hosszú és unalmas tudományos szövegeket elolvasni. Ezért a kutatók elhatározták, hogy a Twitter legfeljebb 140 karakteres üzeneteiben, emotikonok használatával foglalják össze röviden, milyen kutatást végeznek. Az #emojiresearch hashtag alatt már több száz tweet található.
I study ������ models of ������������������������ addiction. #emojiresearch
I study how ������ from ������������ for ������ affects ������ #emojiresearch http://t.co/xLUCFbe4VV
I������ how changes in☔������������ affect������������������ #emojiresearch
I research how������and ������ ������to change how we perceive ������. #emojiresearch
I ������������ how ❤️➡️������➡️������ using ������ and ������ cells to develop ������������ to make ������ #emojiresearch @gandyjk
Tizenegy tudományos tény, amit senki nem tud.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
