Elkészült a Zsolnay Negyed, a pécsi egyetem is beköltözött

Kisebb munkákat leszámítva befejeződött az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében épülő Zsolnay Kulturális...

  • MTI

Kisebb munkákat leszámítva befejeződött az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében épülő Zsolnay Kulturális Negyed kivitelezése, már csak a hibajavítások vannak hátra.

További képekért kattints
MTI

A Zsolnay Kulturális Negyed a pécsi EKF több mint 11 milliárd forint költségvetésű beruházása, egyben Közép-Európa legnagyobb ipariműemlék-rekonstrukciója volt, amelynek révén 5 hektáron 40 ezer négyzetméternyi épület felújításával Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja jött létre.

Az épületegyüttes négy nagy részből áll: a Míves negyed a Zsolnay család és a porcelánmanufaktúra történetével, különböző kézműves mesterségekkel ismerteti meg a látogatókat, az Alkotó negyed kulturális intézményeknek és rendezvényeknek ad otthont, a Gyermek és családi negyed az interaktív tudományos-technikai kiállítások iránt érdeklődőket várja, az Egyetemi negyed pedig a felsőfokú művészeti képzést szolgálja.

Az utolsó körben az Alkotó negyed belső udvara, az Ifjúsági Ház rendezvényterme és irodaépülete, valamint az Egyetemi negyed készült el. Utóbbiba már beköltözhetett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. A kommunikáció és médiatudományi, valamint a szociológia szakos hallgatók a következő félévtől járhatnak oda.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.