Kisebb munkákat leszámítva befejeződött az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében épülő Zsolnay Kulturális...
Kisebb munkákat leszámítva befejeződött az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program keretében épülő Zsolnay Kulturális Negyed kivitelezése, már csak a hibajavítások vannak hátra.
A Zsolnay Kulturális Negyed a pécsi EKF több mint 11 milliárd forint költségvetésű beruházása, egyben Közép-Európa legnagyobb ipariműemlék-rekonstrukciója volt, amelynek révén 5 hektáron 40 ezer négyzetméternyi épület felújításával Magyarország egyik legnagyobb kulturális központja jött létre.
Az épületegyüttes négy nagy részből áll: a Míves negyed a Zsolnay család és a porcelánmanufaktúra történetével, különböző kézműves mesterségekkel ismerteti meg a látogatókat, az Alkotó negyed kulturális intézményeknek és rendezvényeknek ad otthont, a Gyermek és családi negyed az interaktív tudományos-technikai kiállítások iránt érdeklődőket várja, az Egyetemi negyed pedig a felsőfokú művészeti képzést szolgálja.
Az utolsó körben az Alkotó negyed belső udvara, az Ifjúsági Ház rendezvényterme és irodaépülete, valamint az Egyetemi negyed készült el. Utóbbiba már beköltözhetett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. A kommunikáció és médiatudományi, valamint a szociológia szakos hallgatók a következő félévtől járhatnak oda.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
