Egyre több Ausztráliában tanuló kínai diák fedezi tanulmányai költségeit a kereskedelem egy speciális formájával.
Dajgunak hívják azokat a kínaiakat, akik egy másik országban élnek, és magánszemélyként mindenféle, Kínában nem kapható dolgot árulnak az otthon maradtaknak. Ausztrália és Kína között ez a fajta kereskedelem egyre nagyobb üzlet.
A BBC riportjában bemutat egy 24 éves hallgatót, aki már két éve foglalkozik hasonlóval. Ő mindenféle speciális ausztrál terméket küld hazájába, ahol nagyjából 300 ügyféllel áll kapcsolatban. A vevőket a WeChat nevű applikáció segítségével szervezi be.
Ausztráliában nagyjából 40 ezer dajgu tevékenykedik, főleg diákok. Nem csak a menő, prémiumnak számító márkák kelendőek, de az olyan hétköznapi dolgok is, mint a babaétel. Utóbbi főleg 2008 óta népszerű, miután kínában sok gyerek meghalt, több százezer pedig megbetegedett a melaninnal fertőzött tápszertől. Azóta a tehetősebbek import termékeket keresnek a gyereküknek.
A riportban megszólaló másik diák társaival együtt már egy raktárat is bérel, annyi a megrendelés. Szerinte sokkal könnyebb munka ez suli mellett, mint mondjuk pincérkedni, és még jobban is hoz a konyhára. Napi néhány óra munkával így simán megkeresik a lakbérüket.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
