Élelmes kínai egyetemisták néhány óra alatt megkeresik a lakbérre valót

Egyre több Ausztráliában tanuló kínai diák fedezi tanulmányai költségeit a kereskedelem egy speciális formájával.

  • Eduline
Shutterstock

Dajgunak hívják azokat a kínaiakat, akik egy másik országban élnek, és magánszemélyként mindenféle, Kínában nem kapható dolgot árulnak az otthon maradtaknak. Ausztrália és Kína között ez a fajta kereskedelem egyre nagyobb üzlet.

A BBC riportjában bemutat egy 24 éves hallgatót, aki már két éve foglalkozik hasonlóval. Ő mindenféle speciális ausztrál terméket küld hazájába, ahol nagyjából 300 ügyféllel áll kapcsolatban. A vevőket a WeChat nevű applikáció segítségével szervezi be.

 

Ausztráliában nagyjából 40 ezer dajgu tevékenykedik, főleg diákok. Nem csak a menő, prémiumnak számító márkák kelendőek, de az olyan hétköznapi dolgok is, mint a babaétel. Utóbbi főleg 2008 óta népszerű, miután kínában sok gyerek meghalt, több százezer pedig megbetegedett a melaninnal fertőzött tápszertől. Azóta a tehetősebbek import termékeket keresnek a gyereküknek.

A riportban megszólaló másik diák társaival együtt már egy raktárat is bérel, annyi a megrendelés. Szerinte sokkal könnyebb munka ez suli mellett, mint mondjuk pincérkedni, és még jobban is hoz a konyhára. Napi néhány óra munkával így simán megkeresik a lakbérüket.

Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.