Egyre több Ausztráliában tanuló kínai diák fedezi tanulmányai költségeit a kereskedelem egy speciális formájával.
Dajgunak hívják azokat a kínaiakat, akik egy másik országban élnek, és magánszemélyként mindenféle, Kínában nem kapható dolgot árulnak az otthon maradtaknak. Ausztrália és Kína között ez a fajta kereskedelem egyre nagyobb üzlet.
A BBC riportjában bemutat egy 24 éves hallgatót, aki már két éve foglalkozik hasonlóval. Ő mindenféle speciális ausztrál terméket küld hazájába, ahol nagyjából 300 ügyféllel áll kapcsolatban. A vevőket a WeChat nevű applikáció segítségével szervezi be.
Ausztráliában nagyjából 40 ezer dajgu tevékenykedik, főleg diákok. Nem csak a menő, prémiumnak számító márkák kelendőek, de az olyan hétköznapi dolgok is, mint a babaétel. Utóbbi főleg 2008 óta népszerű, miután kínában sok gyerek meghalt, több százezer pedig megbetegedett a melaninnal fertőzött tápszertől. Azóta a tehetősebbek import termékeket keresnek a gyereküknek.
A riportban megszólaló másik diák társaival együtt már egy raktárat is bérel, annyi a megrendelés. Szerinte sokkal könnyebb munka ez suli mellett, mint mondjuk pincérkedni, és még jobban is hoz a konyhára. Napi néhány óra munkával így simán megkeresik a lakbérüket.
Diákmunkát kerestek? Itt nézzetek körül.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
