"Egyetemista bőkezű támogatót keres" - egyre több diák él prostitúcióból

Több mint százhatvan cambridge-i hallgató keresett magának "támogatót" az egyik amerikai társkereső oldalon 2012-ben.

  • Eduline

Több mint százhatvan cambridge-i hallgató keresett magának "támogatót" az egyik amerikai társkereső oldalon 2012-ben. A férfiak átlagosan havi 5000 fontot, vagyis körülbelül 1,8 millió forintot adnak az egyetemistáknak - írja a Telegraph. Nagy-Britaniában az utóbbi években duplájára nőtt az erotikus masszázsból, vetkőzésből és prostitúcióból élő egyetemisták száma.

Az erre specializálódott oldalakat leginkább jól kereső, idősebb üzletemberek használják, nyolcvan százalékuk szexuális szolgáltatást is vár a pénzért cserébe. Az egyik amerikai oldal üzemeltetője szerint ennek ellenére ez nem prostitúció, "nincs benne semmi rossz, mivel ezek tiszteletreméltó üzletemberek". Nem tudni, hány magyar egyetemista él prostitúcióból: erről itt olvashattok.

Az oldal még ingyenes tagságot is kínál azoknak, akik egyetemi emailcímmel regisztrálnak. Az ő számuk 58 százalékkal ugrott meg tavaly: jelenleg a felhasználók 44 százaléka egyetemista. Nagy-Britanniában a 2012/2013-as tanévben emelték a tandíjakat: míg eddig legfeljebb 3000 fontot fizettek a hallgatók egy tanévért, szeptember óta akár 9000 fontot is kérhetnek az intézmények. A húsz egyetem közül, amelyről a legtöbb diáklány regisztrál, nyolc található Londonban.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.