Több órán át tartott az egyetemista tüntetők és a rendőrség újabb összecsapása az olaszországi Bolognában pénteken, ahol a hallgatók egy része napok óta tiltakozik, másik részük viszont a tüntetések végét sürgeti.
Három hallgatót őrizetbe vettek a Bologna városát megbénító demonstrációk végén. A fiatal tüntetők utcafoglalással, ülősztrájkkal, üvegek dobálásával szálltak szembe a rohamrendőrséggel, amely többször is megpróbálta feloszlatni a több száz fős csoportot.
A tüntetést az egyetemi függetlenségét szorgalmazó baloldali hallgatói szervezetek hirdették meg. Csütörtökön elfoglalták a bolognai bölcsészkar könyvtárát az épület bejáratánál tervezett beléptető rendszer ellen tiltakozva. A könyvtárból a rendőrség vonszolta ki a diákokat.
A tüntetők bejelentették, hogy szombat délután folytatják tiltakozó akciójukat, és keddre hallgatói gyűlést hirdettek. A tanuláshoz való jog hirdetésének semmi köze az erőszakhoz, törvénytelenséghez, megfélemlítéshez - mondta Valeria Fedeli olasz oktatásügyi miniszter.
A tüntetések leállítására aláírásgyűjtés is indult, amelyhez már több mint négyezer hallgató csatlakozott.
A legrégebbi európai egyetemként ismert bolognai oktatási intézmény karaira mintegy nyolcvanezer hallgató jár.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
