Egy amerikai egyetem többé nem kér Kolumbusz Kristófból

Ezentúl a Brown University is inkább az őslakosokról emlékezik meg, semmint Kolumbusz Kristófról.

  • Eduline
Wikipédia

Emlékeztek még, amikor arról írtunk, hogy nem minden amerikai van elragadtatva a Columbus Day-től? Nos, a Brown University-n is úgy gondolták, hogy talán nem a megfelelő embert ünneplik.

Minden október második hétfője Kolumbusz Kristóf napja az Egyesült Államokban már 1934 óta. Azonban főleg az őslakosok leszármazottai számára ő nem egy hős, aki felfedezte Amerikát, inkább a „gonosz”, az „első terrorista”, vagy éppen „megszálló”.

A Rhode Islandi Brown University-n korábban sem nevezték Columbus Day-nek a második októberi hétfőket – ahogy több államban sem teszik már -, de most egyenesen őslakosok napjára keresztelik.

Kapcsolódó cikkek

Rasszista buli miatt függesztették fel a diákokat

Sokmintent átneveznének még az amerikai diákok

A francia lobogót is betiltaná egy oxfordi joghallgató

A napokat az egyetemen az őslakos amerikai kultúra tiszteletének szentelik – mondta el az egyik professzor a New York Timesnak.

A változtatást egy, az egyetemen működő őslakosok jogaiért küzdő szervezet kezdeményezte.

A Kolumbuszról elterjedt mítoszokat egyébként tényleg az oktatásban kell elkezdeni lerombolni. Amikor egy wisconsini tanár először beszélt a diákjainak arról, milyen rémtetteket követtek el a kontinensen az európaiak, leesett az álluk, mert eddig úgy tudták, ők igazi hősök voltak.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.