Tíz napra bezárnak az afgán főváros, Kabul egyetemei, miután szunnita és síita muzulmán diákok összetűzéseiben egy...
Tíz napra bezárnak az afgán főváros, Kabul egyetemei, miután szunnita és síita muzulmán diákok összetűzéseiben egy diák meghalt és 28 megsebesült szombaton - közölték a belügyminisztériumban. "Ez egy óvintézkedés, amelynek célja az épületekben keletkezett károk kijavítása és a lelkek lecsillapítása" - mondta Szedik Szedikki belügyi szóvivő vasárnap.
Helyi idő szerint szombat délután síiták egy csoportja az egyetemi mecset előtt belekezdett az asúra vallási megemlékezésbe, amit szunniták rosszallottak. "Ezután puszta kézzel, kövekkel, botokkal estek egymásnak, mindennel, ami a kezünk ügyébe került" - folytatta a szóvivő, aki szerint "a két csoport azóta megbeszélte a dolgot", és "már nincs nagy probléma".
Szemtanúk szerint az incidens halálos áldozata úgy halt meg, hogy kidobták az ablakon az egyik kollégium harmadik emeletéről, ahol az összetűzések nagy része történt. A politikai és vallási hatóságok - köztük az Afganisztánban csekély kisebbséget alkotó síiták vezetői - a történtek után nyugalomra szólították fel mindkét közösséget.
Az asúra ünnepén Mohamed próféta unokája, Huszein halálának évfordulójáról emlékeznek meg a síiták. Huszeint és kíséretét 680-ban ölték meg az iraki Bagdadtól 110 kilométerre fekvő Kerbelánál Jazíd kalifa fegyveresei.
A tavalyi kabuli szertartáson több mint nyolcvanan haltak meg, miután egy öngyilkos merénylő felrobbantotta magát a tömegben. Idén az erős rendőri védelem gátat szabott ilyen akció megismétlődésének.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
