A kormány még nem döntött a felsőoktatási keretszámokról, több tervezet van a kabinet előtt, de azok közül még nem...
A miniszter hangsúlyozta: még hivatalos keretszám-meghirdetés nem történt, a hallgatók felindulása munkaanyagokon és sajtóhíreken alapul. Hozzátette: a kormány még nem hozott meg minden döntést, de csütörtökön sajtótájékoztató keretében több bejelentés is várható. A miniszter szerint ebből látni fogják a hallgatók, hogy a kormány szélesre tárja a kapukat.
Kiemelte, több pénzt fognak tenni a felsőoktatásba, mint eddig, csak nem úgy osztják el, ahogy korábban, és ez egyesek érdekeit sértheti. Balog Zoltán megemlítette azt is: a pedagógusoknak lesz egy évi több mint 4 milliárd forintos ösztöndíjrendszer, amely 25 és 75 ezer forint közötti havi pluszjövedelmet jelenthet az érintetteknek, mert azt szeretnék, hogy a pedagógus szakmát megerősítve növekedjen majd a felsőoktatás színvonala is. Egy egész rendszert építenek ki, melynek részleteit a következő időszakban dolgozzák ki.
A miniszter kiemelte: mostantól komolyan kell venni az egyetemet, mert ha valaki belép egy hitelkonstrukcióba, azt valamikor törleszteni kell, és ha valaki nem végzi el az iskolát, abból hátránya származik. Mint fogalmazott: az értéktelen diploma és az el nem végzett egyetem egy olyan luxus ma Magyarországon, amelyet a kormány nem finanszíroz tovább. Hozzátette ugyanakkor, hogy "igazi, jó, értékes diplomáért" viszont hajlandó több pénzt is áldozni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
