Magyarország az elkövetkező tíz évben háromszorosára növelné az itt tanuló külföldi hallgatók számát - ismertette...
Magyarország az elkövetkező tíz évben háromszorosára növelné az itt tanuló külföldi hallgatók számát - ismertette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Magyarország tiszteletbeli konzuljainak konferenciáján kedden Budapesten.
A tárca vezetője a felsőoktatás területéről kiemelte a Stipendium Hungaricum programot. Mint mondta, jelenleg mintegy 20 ezer külföldi diák tanul Magyarországon, ezt a számot tíz év alatt a háromszorosára szeretnék növelni.
Kifejtette: országonként meghatározták, hány diák költségeit finanszírozza a magyar állam. A program megismertetését segíthetik a tiszteletbeli konzulok is - mondta.
A köznevelésről szólva beszélt az intézmények állami fenntartásba vételéről, és az új Nemzeti alaptantervről is. Utóbbiról elmondta: szeptembertől kötelező minden gyermeknek tanulnia a cigányság történetéről, kultúrájáról, és a zsidóság képviselőivel egyeztettek a felekezet történetének oktatásáról.
A pedagógusokat érintő változásokra térve elmondta: több lesz az ellenőrzés, a továbbképzés, ugyanakkor az alapbérek szeptembertől 34 százalékkal emelkedtek. Beszámolt arról, hogy 2016 után senki nem kaphat érettségi bizonyítvány, ha nem végzett legalább egy hónapnyi önkéntes munkát.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
