"Tény, hogy tavaly megbicsaklottak a terveink.
"Tény, hogy tavaly megbicsaklottak a terveink. Szerintem zavarba kerültünk, mert nem sikerült bemutatni annak a rendszernek az előnyét, amiben mi gondolkodtunk, ez pedig a diákhitel2 volt" - mondta Balog Zoltán erőforrás-miniszter az Indexnek a felsőoktatás átalakításáról.
A tárcavezető szerint a diákhitel2 rendszere jó lett volna, "csak azt a részét becsültük alul, hogy miközben a kormány a devizahitelek ellen emeli fel a hangját és tesz meg mindent, hogy ne kerülhessenek a magyar emberek még egyszer ilyen helyzetbe, eközben a diákoknak azt mondjuk, adósodjanak el x évre. Egy ilyen felforrósodott hitel-patthelyzetben senki sem mérlegeli, hogy teljesen más egy devizahitellel terhelt jelzálog, mint egy állami garanciájú diákhitel".
Balog Zoltán arra a kérdésre, hogy miért kárvallottja a Budapesti Corvinus Egyetem a felsőoktatás átalakításának, azt válaszolta: "meg kellene kérdezni az ottani gazdasági vezetőket, hogyha annyira piacképes az intézmény, akkor hogyan adósodhatott el. A lift a minisztériumban is leállt, ilyenkor ki kell hívni a szerelőt, és újra be kell indítani. Nem hiszem, hogy a Corvinus nagyobb megpróbáltatásoknak lenne kitéve, mint bármelyik másik egyetem, inkább azt sejtem, hogy belső problémái lehetnek. Ezeken a problémákon nekik kell úrrá lenniük. Ha nem sikerül, akkor nekünk kell segítenünk, és erre mi készen is állunk".
Ahogy arról korábban beszámoltunk, június elején ideiglenesen leállították a Budapesti Corvinus Egyetem főépületében és a Sóházban található lifteket az egyetem fizetési nehézségei miatt.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
