Egy diák meghalt, 40 pedig megsérült Kenyában, miután azt hitték, hogy terrortámadás érte a kollégiumukat, és kiugrottak az ablakon. Nem terrortámadás történt, a rendőrség hibázott.
Hétfő éjjel négy maszkos, fegyveres alak lépett be a kenyai Strathmore University kollégiumába. Az ott tartózkodók pánikba estek, sok diák a tetőre menekült, de néhányan kimásztak az ablakaikon. Egy 33 éves nő három emeletet zuhant, és a kórházban meghalt.
A támadás azonban nem volt valódi, csak egy rendőrségi gyakorlat. Történt mindez úgy, hogy sem a diákokat, sem pedig az egyetem vezetését nem értesítették arról, mire készülnek. A rendőrség és az egyetem biztonsági szerve együttműködtek ugyan, de valamiért titokban tartották a gyakorlatot.
Bár helyi tudósítások szerint a rendőrség a Facebookra kitett hétvégén egy posztot arról, hogy gyakorlatot fognak tartani, arról nem esett szó, hogy hol. A kenyai rendőrség elnézést kért, és azt ígérték, kivizsgálják a történteket.
Nem csoda, hogy pánikba estek a Strathmore hallgatói, ugyanis májusban a Garissa University-n 148 diákot öltek meg az al-Shabab nevű terrorszervezet tagjai. (A fenti fotó is akkor készült)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
