A brit egyetemek kétharmada azokat a külföldi felvételizőket is felveszi, akik épphogy beszélnek angolul – adta hírül...
A brit egyetemek kétharmada azokat a külföldi felvételizőket is felveszi, akik épphogy beszélnek angolul – adta hírül egy friss kormányzati felmérés adatait a The Telegraph.
Az intézmények 66 százaléka nem kér felsőfokú nyelvtudást, csupán egy nyelvi tesztet íratnak a diákokkal. Kiderült, hogy ezek az egyetemek összesen 4 milliárd forintnak megfelelő összeget költöttek az elmúlt tanévben a külföldi hallgatók nyelvi kurzusaira.
Szakértők szerint a lazább szabályok hátterében az áll, hogy az Európai Unión kívüli országokból jelentkező diákoktól jóval magasabb tandíjat kérhetnek el a felsőoktatási intézmények. Tavalyi adatok szerint tíz év alatt megduplázódott az intézmények külföldi diákoktól származó bevétele. Kitiltották a külföldi hallgatókat egy brit egyetemről – összefoglalónkat itt olvashatod.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
