Százezreket kell fizetniük azoknak, akik félbehagyják az egyetemet

Szeptembertől hallgatói szerződés helyett nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak, és változnak a "ledolgozás" szabályai is. Kell-e fizetni, ha félbehagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
MTI Fotó: Bugány János

Ha nem vesznek fel az első helyen megjelölt szakra, elkezdeném a másodikat, és jövőre újra próbálkoznék. Fizetnem kell, ha otthagyom az első szakomat?

Ha félbehagyjátok a tanulmányaitokat, az állami ösztöndíj, vagyis a képzés költségeinek felét kell visszafizetnetek az államnak - ugyanez a helyzet, ha az egyetem vagy főiskola szünteti meg a jogviszonyotokat, például ha a tantervben és a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségeket nem teljesítitek. Ha például a képzésetek félévente 180 ezer forintba kerül, és a harmadik szemeszter után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, akkor 270 ezer forintot kell fizetnetek.

Nem kell fizetnetek, ha alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen legkésőbb az első félév után, osztatlan képzésen pedig legkésőbb a második félév után gondoljátok meg magatokat. A hallgatói szerződés új szabályairól itt olvashattok részletesen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.