Szeptembertől hallgatói szerződés helyett nyilatkozatot kell aláírniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak, és változnak a "ledolgozás" szabályai is. Kell-e fizetni, ha félbehagyjátok az egyetemet? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Ha nem vesznek fel az első helyen megjelölt szakra, elkezdeném a másodikat, és jövőre újra próbálkoznék. Fizetnem kell, ha otthagyom az első szakomat?
Ha félbehagyjátok a tanulmányaitokat, az állami ösztöndíj, vagyis a képzés költségeinek felét kell visszafizetnetek az államnak - ugyanez a helyzet, ha az egyetem vagy főiskola szünteti meg a jogviszonyotokat, például ha a tantervben és a tanulmányi és vizsgaszabályzatban rögzített kötelezettségeket nem teljesítitek. Ha például a képzésetek félévente 180 ezer forintba kerül, és a harmadik szemeszter után hagyjátok félbe a tanulmányaitokat, akkor 270 ezer forintot kell fizetnetek.
Nem kell fizetnetek, ha alap- és mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen legkésőbb az első félév után, osztatlan képzésen pedig legkésőbb a második félév után gondoljátok meg magatokat. A hallgatói szerződés új szabályairól itt olvashattok részletesen.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
