Egy éve annak, hogy Budapesti Corvinus Egyetem bezárásáról felröppentek a hírek, de talán a hangos tiltakozások miatt...
Egy éve annak, hogy Budapesti Corvinus Egyetem bezárásáról felröppentek a hírek, de talán a hangos tiltakozások miatt akkor visszatáncolt a tervtől a minisztérium - írja közleményében az LMP.
"A friss hírek azonban egy kiszivárgott minisztériumi koncepció alapján arról szólnak, hogy az tizenkét-tizenhárom 'fejlesztési pólust' hoznának létre, és a Corvinus karait három ilyen pólushoz csapnák hozzá, ami a most még független intézmény jelenlegi működésének végét jelentené. Hallottunk ennél vadabb elképzelésekről is, amelyek szerint az egyetem diákjait és tanárait egyszerűen szétosztogatnák a többi egyetem között" - olvasható a párt közleményében.
A koncepció a párhuzamos és felesleges kapacitások leépítéséről beszél, de az LMP szerint az eddigi oktatáspolitika alapján nyilvánvaló, hogy a kabinet a kapacitások általános csökkentésére törekszik. "Ezt egyértelműen mutatja, hogy a felsőoktatásra szánt költségvetési kiadások GDP-arányos ráfordítása Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár hivatalba lépése óta 17 százalékkal csökkent" - tették hozzá.
"Úgy látszik, nem volt elég az állami férőhelyszámok drasztikus csökkentése, a tandíjak kiterjesztése és megemelése. Nem volt elég, hogy a megszorítások következményeként ötödével csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma. A kormány folytatja a felsőoktatás szétdúlását, amelynek akár a nemzetközileg jegyzett egyetem is áldozatul eshet. Az LMP bízik benne, hogy Réthelyi Miklós hétfőn egyértelmű és megnyugtató választ ad a párt kérdéseire" - írta a párt.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
