Tiltakozó egyetemisták és civilek állították meg a tömegoszlató rendőröket Újvidéken

A hallgatók azt akarták elérni, hogy a dékán hagyja el a visszafoglalt egyetemi épületet.

Kedden kiéleződött a feszültség az újvidéki Bölcsészettudományi Karon, miután Milivoj Alanović dékán az éjszaka folyamán lecserélte az elfoglalt épület zárait és kirakta onnan a hallgatókat. A tüntető diákokat fegyelmi eljárással fenyegette, hangsúlyozva, hogy szeptember 1-jén mindenképp megkezdődik a vizsgáztatás - írja a Szabad Magyar Szó.

Hatalmas tartozásaik vannak a szerb egyetemeknek, mert nem fizet nekik az állam, mióta tüntetnek a diákok

A hallgatók délelőtt elhagyták az épületet, ám délutánra egyre többen gyűltek össze mellettük: tanárok, helyi gazdák és civilek is csatlakoztak, traktorokkal érkezve az egyetem elé. A tiltakozók követelték, hogy a dékán és támogatói távozzanak az intézményből.

A rendőrség nagyszámú erővel és rabszállítókkal vonult ki, ám a várakozásokkal ellentétben nem sikerült feloszlatni a tömeget: a polgárok puszta kézzel szorították vissza a rohamfelszerelésben érkező rendőröket:

 

Az újvidéki megmozdulás a tavaly novemberben, a vasútállomás összeomlása nyomán indult tiltakozássorozat része. A mozgalom motorjai az egyetemisták, akik azóta számos alkalommal töltötték meg az utcákat. Belgrádban márciusban százezres tömeg vonult fel a korrupció ellen, a nyári tüntetéseken pedig a rendőrség könnygázt is bevetett.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.