Megrendítő őszinteséggel szólt a magyar egészségügy válságos állapotáról dr. Kincse Csongor, a Szegedi Tudományegyetem végzős hallgatója, aki diplomaosztóján tartott beszédével mindenkit meglepett.
Erős hangvételű kritikát fogalmazott meg a hazai egészségügy helyzetéről dr. Kincse Csongor, a Szegedi Tudományegyetem végzős orvostanhallgatója a június 26-i diplomaosztón. A Telex beszámolója szerint az eseményen tartott beszédében a fiatal orvos nyíltan szembesítette hallgatóságát a rendszer válságos állapotával:
„Azon társaimmal, akikkel itthon szeretnénk majd dolgozni – és remélem, ez minél többünkre igaz lesz –, nos, azon társaimmal egy diszfunkcionális, az összedőlés szélén álló rendszerben kell majd dolgoznunk.”
Kincse szerint egy olyan rendszerben kell dolgozniuk, ahol
„az anyagi és humán erőforrások hiánya mindennapos gondokat okoz. Egy olyan rendszerben, amelyet belülről feszít az orvosok és szakdolgozók közti bérszakadék. Egy olyan rendszerben, amelynek a vezetője a kórházi fertőzések elleni harc helyett Facebook-kommentekkel harcol.”
Corvinus: a magyarok szerint továbbra is a hálapénztől függ a jó szülészeti ellátás
A végzős hallgató arra is buzdította generációját, hogy ne csak a betegeken, hanem magán a rendszeren is próbáljanak segíteni:
„Ezért kívánom generációnknak, hogy ne csak a betegeket, hanem a rendszert is gyógyítsuk meg. Merjünk kiállni saját, kollégáink és betegeink érdekeiért. Hozzunk létre egy olyan egészségügyet, amely méltó Semmelweis, Szent-Györgyi és Karikó hazájához.”
A Telexnek adott nyilatkozatában Kincse elmondta, hogy beszéde pozitív visszhangot váltott ki: sokan személyesen is gratuláltak neki az ünnepség után. Bár közvetlen visszajelzést az egyetemi vezetéstől nem kapott, úgy tudja, a beszéd elhangzása után az intézmény részéről azt próbálták kideríteni, ki engedélyezte a szöveget. A hivatalosan leadott beszédvázlat természetesen nem egyezett azzal, amit végül nyilvánosan elmondott.
Az avatásról felvétel is készült, melyben Kincse beszédét is meg tudjátok hallgatni 1:06:55-től:
2025-ben alsó hangon legalább 73-76 pontos központi írásbelire volt szükség ahhoz, hogy valaki elmehessen egy fővárosi topgimnázium szóbelijére hatodikban. Az eddig közzétett adatokból látszik, hogy a hatodikosok átlagpontszáma magasabb lett matekból és magyarból, így könnyen előfordulhat, hogy idén még magasabbak lesznek a szóbeli behívási ponthatárok.
A tanulmányi- illetve az érettségi pontok számításánál szakonként előfordulhatnak kisebb eltérések, például, hogy milyen tárgyakat vesznek figyelembe, ezért érdemes még egyszer megnézni a Felvi tájékoztatóját. Összegyűjtöttük, hogy az ELTE melyik karán mire járhat intézményi pont az idei, 2026-os felvételin.
Nem titok, hogy bizonyos művészeti pályákon a megélhetés komoly kihívást jelenthet. Ugyanakkor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen megszerezhető tudás iránt egyre nagyobb az igény, hiszen a körülöttünk lévő világ minden részlete a tudatos tervezés és a vizuális gondolkodás eredménye. A művészeti képzésekről Kovács Csaba megbízott rektorral beszélgettünk. Az interjú a HVG Diploma 2026 különszámában jelent meg.
Az egyetemisták tájékozódásának segítésére A4-es méretű, nyomtatott infografikákat helyeztek ki a Gödöllői vasútállomásra, Hankó Balázs szerint így már sokkal átláthatóbb lesz a közlekedés.
Fontos kérdésre válaszolunk a 2026-os középiskolai felvételivel kapcsolatban.
Körülbelül 12 ezer tanár és oktatási dolgozó csatlakozott csütörtökön az országos sztrájkhoz a magasabb bérekért. A sztrájk több nagyváros egyetemeit, kutatóintézeteit és állami iskoláit érintette.
Egyre több, a HVG 2026-os százas középiskolai rangsorában szereplő gimnázium teszi közzé, hogy hány pontot szereztek azok a diákok, akik náluk írták a központi felvételit. Mutatjuk a listát.
