Az ingatlanokból származó bevételt az intézmény fejlesztésekre fogja fordítani, melyek eddigi összértéke meghaladja a hárommilliárd forintot is.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) összesen 42 ingatlanját szeretné elárverezni – írja a 24.hu.
A 2021-ben létrejött felsőoktatási intézmény most több helyen - Gödöllőn, Szarvason és Keszthelyen – is eladásra akarja kínálni ingatlanjait. Keszthelyen összesen nyolc ingatlant is eladna, melyek összértéke közel kétmilliárd forint lehet.
Tartozás miatt majdnem összevonták a Metropolitant és a Neumann János Egyetemet.
Bár 2022-ben a MATE helyi vezetése még a terület fejlesztését tervezte, most mégis eladná a keszthelyi Georgikon Vízitelep és Strand, aminek irányára 904 millió forint.
További 325 forintos irányárral kínálná az egyetem egyik szintén keszthelyi kollégiumi épületét, ami a Helikon strand szomszédságában található. A Csókakő-patak melletti 3,5 hektáros területét pedig az egyetem 308 millió forintért fogja árulni.
Az egyetem szerint tudatos döntés áll az ingatlanok eladásának hátterében, ugyanis ez a hatékony működést és a fejlesztéseket segíti. A bevétel „teljes mértékben az egyetemi oktatási és kutatási célokat szolgálja” – tájékoztatott róla a MATE. Azt is hozzátették, hogy a Georgikon Campus egyik épületének fejlesztése jelenleg közel egymilliárd forintba kerül, a már átadott fejlesztések összértéke pedig meghaladja a hárommilliárd forintot is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
