Lemondott a Columbia Egyetem első női rektora

A rektor állítása szerint a hallgatói tüntetések időszaka jelentős károkat okozott a családjának.

Az egyetem őszi félévének kezdete előtt pár héttel, váratlanul lemondott Minouche Shafik, a Columbia Egyetem rektora – írja a The Guardian.

"Ez egy olyan zűrzavaros időszak volt, amikor nehéz volt legyőzni az eltérő nézeteket a közösségünkben”

nyilatkozta a lemondása kapcsán Shafik, majd hozzátette, a nyár folyamán volt ideje gondolkodni, és arra a döntésre jutott, hogy „a továbblépése ezen a ponton a legjobb lesz annak érdekében, hogy az egyetem leküzdhesse az előtte álló kihívásokat.”

A lemondott rektor 2023 júliusában kezdte meg hivatali idejét a Columbián, amivel ő lett az első nő, aki a rangos egyetem élére került.

Az elmúlt időben számos kritika érte Shafikot. Tavasszal számos amerikai egyetemen szerveztek palesztinpárti diáktüntetéseket, amelyek egyik központjának tekintették a Columbia Egyetemet.

Miután az egyetem campusának egy részét elfoglalták a hallgatók, a volt rektor a New York-i rendőrség beavatkozását kérte, amelynek következtében számos tüntetőt tartóztattak le. Ezenkívül azzal is megvádolták, hogy nem sikerült biztosítania a zsidó diákok biztonságát.

Shafik bejelentése néhány nappal azután érkezett, hogy az iskola megerősítette, három dékán is lemondott miután becsmérlő szövegeket írtak egy egyetemi beszélgetés során a zsidó életről és az antiszemitizmusról.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.