Ezt kell tudnotok, ha passziváltatni szeretnétek a következő félévet

Függetlenül attól, hogy most kezdenétek az egyetemet, vagy már egy ideje hallgatók vagytok, bármikor közbejöhet egy olyan élethelyzet, ami miatt passziválnotok kell egy félévet. Összegyűjtöttük nektek az ezzel kapcsolatos legfontosabb információkat.

Mivel jár a passziválás?

Passziválás esetén az adott félévben nem rendelkeztek hallgatói jogviszonnyal az egyetemen. Ez azt jelenti, hogy nem kell felvennetek a tárgyaitokat, bejárni az órákra és végül vizsgát sem kell tennetek. Ha önköltséges képzésre jártok, akkor az adott félévben tandíjat sem fogtok fizetni.

Fontos tudnotok viszont, hogy a hallgatói jogviszony megszűnésével számos kedvezménytől is elestek. A passzív félévben például nem kaphattok ösztöndíjat, és diákhitelt sem igényelhettek. Emellett nem lesz érvényes a diákigazolványotok, így nem utazhattok kedvezményesen. Diákmunkát viszont passzív hallgatói jogviszonnyal is végezhettek.

Hogyan lehet passziválni?

Passziválni igen egyszerűen, a szemeszter elején tudtok a Neptunon keresztül. A státuszotok megváltoztatása pedig mindenki számára költségmentes. Érdemes azonban figyelni a határidőkre, ugyanis a beiratkozási időszak lezárta utáni passziválásért utólagos díjat számolhatnak fel.

Első félévben is lehet passziválni?

A passziváláshoz szükséges legalább egy teljesített félévvel rendelkeznetek. Az egyetemek azonban megváltoztathatják ezt a szabályt, így több helyen lehetőségetek van első félévben is a halasztásra. Ezzel kapcsolatban érdemes az adott intézménynél érdeklődni.

Hány félévet lehet halasztani?

A kormányrendelet szerint egymás után maximum két félévet halaszthattok, az összes passzív félévetek száma pedig nem haladhatja meg a képzési idő felét. (Páratlan féléves szakok esetében felfelé kerekítenek.)

Bizonyos esetekben dékáni engedéllyel meghosszabbítható a passzív félévek száma, amit csak komoly helyzetekben – például baleset vagy betegség miatt – kaphatnak meg a hallgatók.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.